Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton vízgyűjtőjének természetföldrajzi jellemzői
veszprémi platón alig észrevehető, enyhe hajlású, lösszel vastagon kitöltött mélyedéseket kerülget. Ebbe a löszbe szakadékos árkok vágódtak a Séd felé, míg a Balaton felé az enyhe hajlatok hamarosan normális völgyekké olvadnak össze. A Hegyesgyűrről a Vámosi erdőben a Somhegyre megy fel , mindenütt triászkori rétegekből álló, haránttörések között emelkedő monádnokkokon át. Ezek a kerek, lankáslejtőjű halmok ugyanis keményebb kőzetekből állanak s a lepusztulásból némileg kimaradtak. A mélyebb denudált részeket lösz takarja. Egészen a Somhegyig a Séd mellékvizeit választotta el a vízválasztó, de itt most egy darabon át azt a lefolyástalan mélyedést kerüli meg, amely a Szárhegy és az Öreg- Egyházmájahegy közt legjobban mélyed le és ott a vize néhány apró dolinában eltűnik. Ezzel egyszersmind elhagyja a vízválasztó-vonal a platóperemet, messze északra vág fel, hogy körülkerítse a Kapolcsi völgyön át folyó Egervíz vízrendszerét. Emiatt felmegy a Miszerge-hegyre, onnan a Mögseg-hegyre, onnan a Felsőhegyen át az Ökörseg-hegyre, Jákó-hegyre, Somberek-hegyre. Nagyobbrészt dolomiton jár itt... A Somberek-hegyen elhagyja a dolomitot és a Kab-hegy bazaltkúpjára kapaszkodik fel. Ennek a csodálatosan szabályos, lankás kúpnak majdnem 3/4-résznyi lejtősége a tóra adja le vizét s csak északi 1/4 része, mint legyezőszerűen szétme- nő kúppalást darab szolgáltatja le vizét észak felé... A Kabhegy 601 m magas teteje a tó vízválasztójának legmagasabb pontja. Innen nyugat felé megy le a vízválasztó, kihagyva a kis lefolyástalan Nyír-tó mélyedését s megint a magas, denudált felszínen jut a halimbai Macskahegy eoczén- mészkő határra. Itt sarkon fordul dél felé, hogy a Lombik-magyal-hegy és az Átóbik-magyal-hegy közt dél felé kis bazalt-erupcziókra jusson, aztán egyenesen felmenjen a Dabasi Erdőnek Agártető nevű bazalt-kúpjára. Ez méltó párja a Kabhegynek, de csak 513 m magas. Az Agártetőről megint nyugat felé megy le s rendkívül érdekes helyre jut. Arra a nagyszerű dolomit-felvidékre, amely egyike a legérdekesebb denudácziós felszíneknek, az egész környéken. Czifrán fut itt a vízválasztó s mivel a dolomit- térszín nagy részét erdő borítja (Sümegi erdő, Nyirádi erdő), nehéz volt itt a vízválasztót felkeresni. Átmegy ezen keresztül a Sümegi Szöllőhegyre. A sümegi Várhegy krétamészkő-bércze azonban a tó vízgyűjtőjéből kimarad, mert a sümegi hegyről egyenesen délre fordul a vízválasztó... nem megy fel a Sarvalyra, hanem attól keletre vág le délnek...Erről a nyeregről, a denudált dolomit-térség folytatásáról a Prága-hegyre, a Sarvaly mögött emelkedik föl. Az Agártető és a Prága-hegy bazaltjai közt a vízválasztó egyik legkényesebb helyén megy át a vonal. Ez a legközelebbi és legalacsonyabb átjáró a Balaton medenczéje és a Kis-Alföld között. Széles, tektonikus árok nyílik itt ki a tóra, az Őrsi hegy és az Edericsi hegy között, amelyen át hajdan a pontusi tenger átszolgált a Kis-Alföldre. Ez a pontusi homok- és agyagtakaró...letaroltatott innen, csak a bazaltok alatt maradt meg. A harmadkori takaró alól előbukkanó dolomithátság az Agártető és a Sarvaly közt ezért rendkívül komplikált vízhálózatot, domborzatot mutat. Legalacsonyabb helyén, ahol a sümegi vasút átmegy rajta, 167 m. Ez a hely azonban elég normális, lapos hágó. De érdekesebb az Új-
