Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton térképezése és szabályozása 1863-1995 között
hiányzó római tízest. Lehet, hogy azért, mert a római számokkal írt M.DCC.LXVI. és M.DCC.LXXVI. esetében a különbség nem olyan feltűnő mint az arab számok esetében, de az is lehetséges, hogy a szépen kaligrafált címfelírást nem akarta ezzel megváltoztatni. Mivel a térképen minden rajzolat, minden felirat egyidőben készült és semmilyen utólagos (későbbi) rajzot vagy írást nem lehetett felfedezni rajta, ezért egészen biztos, hogy a térkép a kézirat készítésének évében, 1776-ban készült. A fentiek alapján teljesen elfogadhatatlan Bendejy Lászlónak az az állítása, hogy a térképet Krieger S. a térképet gyakornoki éveiben végzett felvételezések alapján készítette 18-20 éves korában, amint arra az életrajzi ismertetéskor már rámutattunk. Még inkább elfogadhatatlan Bendejy L.-nak a mérnöki dm használatával kapcsolatos indokolása: "Amikor Krieger a Balaton felvételével elkészült, több éves gyakorlat és a mérnöki iskolán egy lehallgatott félév volt mögötte. Bizonyára vizsgázott is matematikából és geometria practicából, így jogosan használhatta a térképen az ""operans Mathematikus"" ("" munkálkodó mérnök"") címet." Még ha ez a képtelenség esetleg meg is történhetett volna, az már semmiképpen sem, hogy Krieger S. a sajátkezűleg aláírt térképére előre rárajzolja azokat betűjeleket, amelyeket tíz évvel később a szabályozási tervezet VI. táblázatának összeállításánál használt a befolyó vizek jelölésére. A térkép nagysága: 272x65 cm. Méretaránya: 1:34 560 (1 000 bécsi öl a térképen = 55 mm-rel.) Hrenkó P (1977) szerint a térkép 270x62 cm, Bendejy L. 1972-es közlése szerint 272x65 cm, 1973-as közlése szerint 270x62 cm nagyságú. A méretarányt tekintve mindkét szerző megjegyezte, hogy mértékskáláján 5 000 bécsi ölre 275 mm mérhető, ami megegyezik az 1 : 34 560 méretaránnyal. A térkép vászonra húzott, megfakult és kissé megbámult, helyenként megkopott, de még ép állapotúnak mondható példány a levéltárban. Bár meglátszik rajta, hogy többször használták, szállították és különböző helyeken tárolták, a rajzolat meglepően éles, négyzetmilliméteres pauszpapír segítségével jól mérhetők rajta a távolságok és területek. A színek megfakulása ellenére az eredeti színezés is jól felismerhető. A tó partvonalának ábrázolása - a Kis-Balaton térség, illetve Fenékpuszta és Battyánpuszta környékének ábrázolásától eltekintve - hasonló az 1890-es években kiadott 1 : 75 000 méretarányú térképen feltüntetett partvonalhoz. A partvonal mentén a befolyó vizek torkolatait A-tól Q-ig nagybetűkkel jelezte Krieger, nyugatról északkeleti irányban haladva. A Zala befolyását érdekes módon nem Balatonhídvégnél jelölte nagy A-val, amint azt a szabályozási tervezetben írta, hanem a fenékpusztai fóldnyelvnél, ahol a nyugati oldalon bejelölt út véget ér Az északi part beöblösödéseinek nagyobb nádasait számokkal is megjelölte. A nádasokat, a mocsarak füves és bokros-fás területeit pontosan körülhatároltan jelölte meg a ma is használatos jelekkel, ugyanígy a szőlők és az erdők területeit 402
