Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton térképezése és szabályozása 1863-1995 között
Ezentúl áttér a Descriptio a szabályozás kérdésére. Háromféle tervet dolgozott ki a mérnök. Az első szerint a Sió akkori kifolyásának szintje a csatorna leásásával egy öllel alább szállíttassák...második terv szerint a kifolyás szintje két öllel szállíttatnék alá...harmadik terv szerint végül a kifolyás szintje három öllel és két lábbal szállíttatnék alá . Az első terv szerint a csatorna két öllel és három lábbal, a második szerint három öllel és három lábbal volna mélyebb, mint ma a térképen jelzett A pont helyén. Az ásandó csatorna irányát és helyét is kijelöli a mérnök a térképen, de azonkívül megjelöli a Zala csatornáit is, amelyeken a folyó vize a Balaton medenczéjébe vezettetne..." A "descriptio" fent idézett ismertetése után Cholnoky J megjegyezte: "Annyi bizonyos, hogy a kis kézi rat beható, pontos mérések eredményét tartalmazza, amelyek az elsők a Balatonon." (Későbbiekben ismertetjük Bendefy L (1973) tanulmányát ugyanezen tervezetről, összehasonlítva az előbb idézettekkel.) A "kis kézirat" méltatása után Cholnoky J arról a térképről amelyre a descriptio szövege vonatkozott a következőket írta: "Gróf HUNYADY-ék kéthelyi levéltárában és Veszprém vármegye levéltárában is őriznek egy-egy másolatot, egy hosszú szép, nagy Balaton-térképet, amelynek felírása ez: ""Mappa exhibiens Lacum Balaton cum projecto derivationis ejusdem et exsiccationis paludum elaborata a SAMUELE KRIEGER Icta per Hungáriám Mathematicus"". A kéziratú térkép mértéke a mellékelt skálából számítva körülbelül 1:31,295, vagyis 1000 wieni lábat körülbelül 1.01 cm-nek rajzol. A Balaton partja részletesen feltűnik rajta nádasaival, mocsaraival, vizenyős rétjeivel s a partra dűlő hegyekkel. A hegyek közül különösen jól ábrázolja a Badacsonyt és a Szt. Györgyöt, míg a Bogiári Várhegy rajza kimaradt. Tihany hegyeinek ábrája kevésbé sikerült. A partvonal alakja igen részletes és feltétlenül pontos mérések alapján készült. A térkép rajzolásának és szövegének alapján...első sorban gyanúba kerülhet, hogy ez a Descripto térképe... Ott találjuk rajta a három izobathoszt, amelyek az egy ölnél sekélyebb, az egy és két öl közt fekvő és a három és egy harmad ölnél mélyebb területeket határolják. . . színezés is teljesen megfelel a descriptio szövegének s látjuk a tihanyi szorulat keleti és nyugati oldalán azt, a szorosban keskeny csatornával összefüggő, csekély részt, amely a descriptio harmadik tervezete szerint fennmaradna a Balatonból. Ott látjuk vörös színnel jelezve azt a csatornát, amelyet a mérnök tervezett a szövevényes, mocsaras Sió-meder helyett. A csatorna már a szántódi szorulatban elhagyja a Balaton tükrét, kijő a partra s azon fut végig a Sió völgyéig. Világos, hogy az eliszapolódás miatt tervezték így. De megvan a tó másik felében a Zala csatornája is pontosan a Descriptio jelzése szerint, sárga színre festve, mert lecsapolás után a Zalának lefolyást kellett biztosítani a megmaradó kis tómedenczébe. De húzódik a nyugati Balatonrész északi partja mentén is csatorna, végig, amely úgy látszik a parti vizeket szedte volna össze. 399
