Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton földrajzi helyzete

"A Veszprém-Csopak közti országútról nyugatra...a Balaton-felvidék kulmináló hegye, a (431 m) magas Recsek-hegy látszik. Ettől tovább nyugatra a felvidék orográfiai tengelye a Hegyesmái (409 m), Nagygella

(416 m), Rókahegy (385 m), Hosszúhegy (367 m) tetőkön át a Pusztavári romoktól koronázott Derékhegyre tart és a Hideghegyen (394 m) végződik. Idáig emelkedik a Nagyvázsony körüli fennsík és a Pulai erdő, Tálodi erdő és Jakabfai erdő bazalttábláival végződik nyugat felé, 300 m átlagos magasságban. További folytatása triászrögök és táblás bazalthegyek szétszóródott csoportjaiból áll. Itt Kapolcs, Szentantalfa, Köveskálla és Díszei között foszlik szét egy nagy bazalttakaró, különálló, változatos hegyekbe... A Monostorapáti fölötti Boncsostető, 448 m-es a köveskállai Feketehegy ezek középpontjai. Magasan fekvő tengerszemeik is figyelmet érdemelnek. A mencshelyi Halomhegy (399 m) és a Fenyveshegy (357 m) a legszélsőbb keleti bazaltkitörések lávakúpjai a felvidék orográfiai tengelyén; a magyarbarnagi 366 m-es Kőhegy is hozzájuk tartozik."

(Az idézetben megadott tszf.-i magasságok nem az eredeti szöveg szenntiek, hanem a mai értékekre vonatkoznak. V.Á.)

Lóczy az előbbieken kívül a Balaton-felvidékkel kapcsolatban még a következőket írta:

"A felsorolt magaslatokról tágas körképek nyílnak a Balatonra; különösen a mencshelyi Halomhegy tetejéről láthatunk meg legtöbbet a Balatonból."

A déli partról viszont a Visz-Nagycsepely-Karád településekkel határolt háromszögön belül elhelyezkedő, 299 m A.f. magasságú Hosszú-Kopasz-hegyről lehet a legnagyobb szögben rálátni a Balatonra és talán ezen a részen érvényes leginkább az a mondás, hogy a somogyi partról lehet a legtöbbet és a legszebben látni a Balatonból. A Hosszú-Kopasz-hegyről nemcsak a Balatont lehet perspektivikusan szemléim, hanem jó látási viszonyok között ellátni a Kab-hegyig, a balatonakarattyai magaspartig, sőt a Kis-Balaton térségig. Innen jól szemlélhető a Tihanyi-félsziget a maga 12 km2-es kis területével ugyanúgy, mint az egykori bazalt-vulkánosság tanúhegyei tőle délebbre, ill. délnyugatabbra.

Ezt azért is meg kellett említeni a Balaton-felvidék tókömyéki jellemzésével kapcsolatban, mert a Balaton kialakulásáról az előzőekben leírtak indokolttá tették, hogy a földrajzi helyzet jellemzésekor is utaljunk arra, hogy a Balaton meridi- onális hátai és völgyei a tó két partján egymással szemközt csaknem azonos vonalban napjainkban is fellelhetők.

A Somogyi-dombsággal szemben fekvő Balaton-felvidékhez kapcsolódó résztáj a Keszthelyi-hegység területe. Ez dolomithegység Zalaszántó és Balaton- ederics között 15 km hosszan nyúlik el és északnyugat-délkelet irányban 10 km átmérőjű. Földrajzi leírását Bulla (1928) közölte részletesen.

Az Alsó-Zala résztájjal részletesen külön itt nem foglalkozunk, mert a Kis- Balatonnal kapcsolatban ezt a későbbiekben a különböző fejezetrészekben ismertetni fogjuk.

38