Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton földrajzi helyzete
gasságú. A tihanyi Csúcs-hegy és a fonyódi Vár-hegy egyaránt 232 m magasságban vannak. A balatonkenesei magaspart 180 m, a balatonakarattyai "partfó" 150 m magas fekvésű. Ha a felsorolt domborzati magasságokat a tó 105 m A.f. szintű víztükréhez viszonyítjuk, akkor a relatív szintkülönbségek a Badacsonynál 332 m, a csopaki Csákány-hegynél 222 m, a tihanyi Csúcs-hegynél és a fonyódi Vár-hegynél 127 m, a balatonakarattyai "partfö"-nél pedig 45 méter. A partvonal mentén vannak olyan területek is, amelyek a Balaton víztükrével azonos magasságúak, vagy csak 0,5-1,0 m-rel magasabbak annál. Ezek a déli part mentén húzódó berekterületeken, főképpen a Nagyberek területén találhatók. Sőt a Nagyberekben a térszín helyenként nem éri el a 105 m-es tengerszintfeletti magasságot sem. A Balatont övező földrajzi kistájakat a földrajzi kutatók nem teljesen azonos módon határolják körül és írják le. A Balaton vízgyűjtőjéhez igazodóan Láng (1974) ismertétte a tókömyéki kistájakat, ezért az általa leírtak alapján jellemezzük ezeket, amelyek tulajdonképpen domborzati és vízrajzi egységek. A Balaton partmenti övezetéhez kapcsolódóan vízrajzilag egy-egy nagyobb vízgyűjtő terület vagy egy jellegzetes lefolyású résztáj, helyrajzilag pedig több alacsonyhegységi-dombsági terület (Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidék, Marcali-hát) választható külön. Ilyen szempontból a következő résztájak vannak a Balaton körül: Balaton-felvidék 400 km2 Keleti-bozót és a Boglári-berkek 284 km2 Egervíz medencéje 365 km2 Délkeleti berkek és hátak 284 km2 Tapolcai-medence 200 km2 Mezőföld nyugati része a 220 km2 Küngösig Keszthelyi-hegység 160 km2 Marcali-hát 330 km2 Alsó-Zala medencéje 920 km2 Nagyberek 714 km2 A résztájak összes területe 3.877 km2, ami csaknem azonos nagyságú annak a 148 településnek a 3.445,6 km2-es igazgatási területével, melyek 1985-ben a Balaton üdülőkörzet regionális rendezési tervében szerepeltek. A Balaton (tóterület nélküli) 5.180 km2-es teljes vízgyűjtőjének pedig 74,8 %-át teszi ki. A Balaton földrajzi helyzetének jellemzése a résztájak jellemzésével egyben az üdülőkörzet és a vízgyűjtő terület háromnegyed részének a jellemzését is jelenti. A résztájak közül az északi parton a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység zömmel kiemelkedő fennsíkok 300-450 tengerszint feletti magasságig. Az előbbit részben, az utóbbit csaknem teljes felületén erdő borítja. A Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység több tíz km hosszúságú 2-3 km szélességű és 120-160 m A.f. szintre emelkedő lépcsővel kapcsolódik a Balaton partjához Balatonalmáditól Ábrahámhegyig, valamint a Lesence-völgytől Balatongyörökön át Keszthelyig. Ezt az északi partot övező szegélyt nevezik Balatoni-Riviérának. A Balatoni-Riviérát Lóczy és Cholnoky abráziós eredetű peremnek tartotta, amint a Balaton-felvidékről 36
