Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton kialakulása

ugyanis a fák évgyűrűihez hasonlítható Meg lehet állapítani belőle nemcsak azt, hogy miből és milyen körülmények között keletkezett, hanem azt is, hogy mikor rakódott le.

A Balaton fenéküledékének első, mai értelemben is korszerűnek mondható vizsgálata kereken száz évvel ezelőtt Lóczy vezetésével folyt, amint azt az előzőekben már ismertettük. Ezt követően 52 évvel később, 1948-ban végeztek üledékfeltáró fúrásokat a Balatonban, részben a part mentén, részből tóközépi területen, Zólyomi Bálint palinológiai kutatásai keretében, amiről korábban ugyancsak említést tettünk. 1961-ben a Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatásokra a VITUKI koordinálásával munkaközösség alakult, amely vizsgálatai során a partvonal és a vízszintmagasság változásait, a parterózió és az iszapvándorlás folyamatát, a levegőből behulló por mennyiségét és összetételét, a biogén üledékképződést kívánta tisztázni, kormeghatározó pollenstatisztikai elemzésekkel kiegészítve. E kutatások során új szempontok szerint feldolgozták az 1948-ban mélyített fúrások pollenstatisztikai anyagát és elektromos vibrációs berendezéssel újabb 16 fúrást végeztek. Ezzel a berendezéssel lehetővé vált a kétcentiméteres folyamatos mintavétel és részletes pollendiagramok készítése. A kutatási eredmények közül tulajdonképpen a pollenvizsgálatok kapcsolódtak közvetlenül az átfúrt üledékrétegek kormeghatározásához és ezzel a tó kialakulása idejének behatárolásához.

A Balaton kialakulásával kapcsolatos kérdések megválaszolásához különösen nagy jelentőségűek azok a kutatási eredmények, amelyek a Magyar Állami Földtani Intézet tudományos munkatársainak "A Balaton aktuálgeológiai kutatása" elnevezésű program keretében végzett vizsgálatai során születtek az 1981-1993 közötti években. A kutatás célja kimondottan a tó kialakulásának, fejlődéstörténetének tisztázása, az üledékképződési jellegek változásainak pontos meghatározása, valamint a jelenlegi üledékképződési és az üledék kőzettéalakulási folyamatok átfogó tanulmányozása volt. A kutatások eredményeiről Miháltzné Faragó Mária (1982), Cserny Tibor (1987), Bruknerné Wein Aliz (1988), Nagyné Bodor Elvira (1988), Cserny Tibor, Corrada Ruben (1989, 1990), Cserny Tibor, Földvári Mária, Ikrényi Károly, Nagyné Bodor Elvira, Hajós Márta, Szurominé Korecz Andrea, Wojnárovits L.-né (1991) Cserny Tibor, Nagyné Bodor Elvira (1996) nyolc tudományos dolgozatban számoltak be részletesen. E dolgozatokban a Balaton kialakulására, a tó fejlődéstörténetére, az üledékképződési jellegek változásaira vonatkozó adatok és megállapítások a következőkben foglalhatók össze:

Az 1981-1982. években a Keleti-medencében az üledékbe lemélyített 16 fúrás közül 5 fúrásban harántolták a holocén korúnak minősített réteget és elérték a felső-pannoniai szintet. Pleisztocén korú tavi üledéket a fúrásokban nem találtak. A holocénból származó üledéket agyagos kőzetliszt, tiszta kőzetliszt és homokos kőzetliszt alkotta. A fúrásokban a holocén-felső-pannóniai képződmények határán talált néhány cm vastagságú erősen koptatott kvarc, fillit és karbonát ásványokból álló kavics-sáv a Balaton-felvidék kőzeteinek lepusztulásából, a holo- cénkori tavi felhalmozódást közvetlenül megelőző (Würm III. interglaciális) idő22