Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton kialakulása

ten hangsúlyozta, hogy a Balaton kialakulásának idejéről és módjáról folytatott szakmai vitákban meg kell különböztetni a Balaton-fel vidék és a Somogyi - dombság 200-400 m tengerszintfeletti magasságú térszínei között elhelyezkedő, többé-kevésbé zárt, de a Balaton vízelöntéseitől mindig mentes Balaton-medencét, a tó egykori legmagasabb vízállása idején elborított, a Balaton abráziós parti képződményeivel határolható tómedencétől, valamint a tó vizével jelenleg kitöltött tómedertől. Ez a megkülönböztetés szerinte különösen indokolt fejlődéstörténeti szempontból, mivel a környező felszínbe mélyülő Balaton medence jóval régebbi a tómedencénél, a mai partvonal által határolt tómeder pedig az utóbbinál is később alakult ki.

A Balaton kialakulásáról az eddig ismertetettektől teljesen eltérő véleményt alkotott Mike Károly (1976, 1980), aki a Balaton környéki földtani és tőzegfürá- sok eredményeinek feldolgozásából arra következtetett, hogy a tó kialakulásában egy ópleisztocén kori Ös-Duna eróziós tevékenysége alapvető szerepet játszott. Mike a Balaton térségében három olyan Dráva irányában fekvő feltöltött völgyet mutatott ki, amelyeket a pliocén végén, illetve az ópleisztocénben déli irányba tartó ősfolyó vágott be. Ez az ősfolyó Mike szerint a mai Dunához hasonló vízhozamú lehetett, s a Kisalföld felől követte a dél felé visszahúzódó Pannóniai-tó partjait. Ez a nagy vízfolyás tarolhatta le a Somogyi- és Zalai-dombvidék fiatalabb pliocén rétegeit és hordott kavicsot ezekre a területekre. Hajdani meanderei több tízkilométeres szakaszon rajzolódtak ki a fürásadatok alapján készített vázlatokon. A meandemyomok és az idősebb pleisztocénben a Dráva és a Balaton közötti vízválasztó jelentős kiemelkedése, valamint a mai Balaton tengelyében egyidejűleg végbement süllyedés alapján Mike úgy vélte, hogy ehben az időben fordult az egykori Ös-Duna a mai Balaton hosszanti vonalába, majd a Balaton-felvidék süllyedő lábánál völgyet is mélyített magának. Az aktív eróziós völgy utolsó állapotában feltételezése szerint a mai Marcal felől húzódott és az Alsó-Zala-völgyet követve fordult a Balaton tengelyébe, majd Fűzfőnél a Sárrét felé kanyarodva távozott a Balaton környékéről. Ebből az ősfolyó-völgyből alakult ki azután a szerkezeti mozgások hatására a ma ismert Balaton-medence.

Mike véleményét a Balaton kialakulásáról a geológusok és geográfusok többsége nem tartotta megalapozottnak, mivel az nem egyezik meg a térség szerkezeti- litológiai-geomorfológiai adottságaira vonatkozó ismertekkel. Legfontosabb ellenérvként azt hangoztatták, hogy a medencét körben lezáró, a tó vízszintje fölé magasan felemelkedett pannóniai üledékek, illetve az idősebb korú kőzetek természetes gátja kizárta, hogy az ős-folyó a megjelölt vonalon a térségből nagyobb meny- nyiségű hordalékot eróziós úton kitakarítson, pontosabban: elhordjon. (Azt ugyanis nem vitatták - amint arról a korábbiakban már szó volt -, hogy a pliocén végén , a Dráva-Szlavóniai süllyedék felé tartó ős-vízfolyások a mai Balaton- medencét keresztezve, különösen a nyugati részén, átfolytak a térségen, s helyenként kavicsos hordalékot hagytak hátra.)

20