Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton partmenti települései, gazdasági és üdülőterületi sajátosságai
Az állandó lakosság számának alakulása a partmenti településeken 1890 és 1990 között Ev Lakosság száma Létszám növekedés 1890=100,0 1890 35.700 100,0 1900 39.604 3.904 110,9 1930 58.704 19.100 164,4 1960 87.626 28.922 245,4 1970 111.507 23.881 312,3 1980 123.688 12.181 346,4 1990 131.555 7.867 368,5 Az állandó lakosság növekedésének összesített adatai elfedik azokat az igen nagy eltéréseket, amelyek az egyes települések között mutatkoztak. Kilenc településen száz év során gyakorlatilag nem változott az állandó lakosok száma és a lélekszám ingadozás is nagyon csekély mértékű volt. Egy településen (Örvényesen) a század második felében folyamatosan csökkent az amúgy is kislétszámú állandó lakosság. A települések többségében mérsékelt volt a növekedés. Kiugróan nagy mértékben nőtt viszont az állandó lakosság száma nyolc településen; a száz év alatt összesen 95.855 föt kitevő növekedésből 70.862 fos növekedés (73,9 %) ezekre a településekre koncentrálódott. A 9. számú táblázat adataiból kitűnik, hogy hat balatonparti településnek (Aszófő, Örvényes, Balatonudvari, Balatongyörök, Balatonberény és Balatonöszöd) 1990-ben kevesebb lakosa volt mint 1890-ben. Sőt, az állandó lakosság csökkenése ezeken a településeken 1995-ig tovább folytatódott. A táblázat adataiból az is kitűnik, hogy 1990-ben négy városban (Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Keszthelyen és Siófokon) élt a balatonparti állandó lakosság 50,7 %-a! Figyelemre méltóak azok az adatok, amelyek az állandó lakosság megoszlását mutatják az északi és a déli part, továbbá a tómedencék partszakaszai szerint. Hasonlóképpen érdekesek a városok népességére vonatkozó adatok is. Ezeket az 1995. évi állapotnak megfelelően mutatjuk be. A Balatonkenesétől (Balatonakarattyától) Keszthely-Fenékpusztáig tartó, 138 km-es északi parton lévő 25 településen 71.256 fő (az összes 55,2 %-a), a balatonszentgyörgyi határtól Balatonvilágosig (Balatonaligáig) húzódó déli parton lévő 16 településen pedig 57.732 fő (44,8 %) lakott. Ennek megfelelően egy kilométeres partszakaszra az északi parton 516, a déli partszakaszra 595 állandó lakos jutott átlagban. Ezektől az átlagoktól jelentősen eltért a tómedencék partszakaszainak egy kilométerére jutó lakosok száma; a Keszthelyi-medencénél 955 fő, a 171