Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
Bevezetés
BEVEZETES Több mint kétszáz évvel ezelőtt, 1780-ban jelent meg az első magyarul nyomtatott írás a Balatonról "A Magyar Hírmondó"-ban, ami röviden arról tudósított, hogy az előző év nyarán új révátkelőt létesítettek Kővágóörs és Boglár között. Magáról a tóról az első magyar nyelvű ismertetés Vályi András "Magyar országnak leírása" c. művének 1796-ban megjelent első kötetében olvasható. Ebben a valóságtól teljesen eltérő adatokat közölt a Balatonról, jóllehet ekkor már Krieger Sámuel munkássága nyomán ismertek voltak a tó helyes adatai, s amelyeket Korabinsky 1786-ban a Pozsonyban kiadott németnyelvű, Magyarországot ismertető lexikonjában közzétett. A Balatonra vonatkozó földrajzi és hidrográfiai ismereteket jelentősen gyarapították azok a felmérések, amelyeket a XIX. század első felében létrejött vízszabályozó társulatok, majd a Délivasút Társaság mérnökei végeztek az 1832 és 1862 közötti években a Zalán, a Balatonon és a Sión. E felmérések eredményei között számos olyan adat és megállapítás volt, amelyekből a környezeti körülményekre is következtetni lehetett. A tó megismerését elősegítette közvetve az is, hogy 1847-ben megindult a tavon a gőzhajózás, a déli parton pedig 1861-ben a vasúti közlekedés és ezáltal könnyebben megközelíthetővé vált a Balaton a földrajz és biológus kutatók számára. A Magyar Földrajzi Társaság Lóczy Lajos indítványára - azzal az indokolással, hogy a „Balatonról úgyszólván semmi számottevő földrajzi vizsgálat nem létezik" és hogy a tavat az elhínárosodás fenyegeti, ami ellen tenni kell valamit, - 1891-ben elhatározta a Balatonnak és tágabb környékének széleskörű, tervszerű, rendszeres kutatását. A kutatások és az ismeretanyagok összefoglalásai még abban az évben elkezdődtek és 28 évig tartottak. A kutatások, valamint az összegyűjtött ismeretek feldolgozott anyagát és a belőlük levont következtetések eredményeit "A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" (röviditett formában BTTE) c. monográfiában tették közzé, melynek megírásában 60 tudományos szakíró vett részt. A BTTE több mint 6000 lapszám terjedelmű, amit több mint 2000 szövegközötti képpel és 200 táblamelléklettel illusztráltak. A nagy mű melléklete volt még négy kitűnő topográfiai és négy geológiai térkép. A BTTE-t németül is kiadták teljes terjedelmében. Az első résztanulmányok pontosan 100 évvel ezelőtt 1897-ben jelentek meg. Érdekességként említhető, hogy magát a Balatont és vízgyűjtő területét tárgyaló művet, Cholnoky Jenő "A Balaton hidrográfiáját" csak 1918-ban nyomtatták ki. Az utolsó résztanulmány megjelenése után joggal állapították meg a kortársak, hogy nemcsak a kutatások eredményei "grandiózusak", hanem a mű terjedelme is, mivel a magyar és német nyelvű kiadás köteteinek egymás mellé rakott sora a könyvespolcon 110 cm-t foglalt el, alig 10 cm-rel kevesebbet mint a Révai Lexikon kötetei. 9
