Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)

1. A hidrológia és a hidraulika alapjai - Hidrológiai alapismeretek

hetséges maximális vízhozamot, amelynek értéke a csapadék időtartamának növekedésével már nem növekszik. Ezért a mértékadó vízhozam számításakor az összegyü- lekezési idővel azonos időtartamú csapadékból kell kiindulni. A különböző időtartamú, adott előfordulási valószínűségű csapadék meghatározására a csapadékmaximum- tliggvény szolgál.

Az árhullám tetőző vízhozama a

őmax = a 'A (15)

képlettel számítható ki. A képletben A az egyidejű vízszállításban maximálisan részt vevő vízgyűjtő, ami a vízgyűjtő-karakterisztika alapján határozható meg. A képletből a

= (16)

A

átrendezéssel az egységnyi vízgyűjtőterületről származó vízhozam hozzájárulás, a qmm fajlagos maximális vízhozam számítható. A fajlagos maximális vízhozam mértékegysége m’/s'knf, 1/s-knr vagy 1/s-ha.

S. ábra. Az árhullám alakja a csapadék időtartama és az összegyülekezési idő viszonya alapján

A modell, illetve a modellből a maximális vízhozamra és a fajlagos maximális vízhozamra levezethető képletek lehetőséget adnak arra, hogy a vízhozamot a csapadék alapján is számítani lehessen olyan esetekben, amikor lefolyásészlelések nincsenek. A hazai csapadékhálózat elegendően sűrű ahhoz, hogy a csapadék minden esetben kellő pontossággal rendelkezésünkre áll. Kellő gondossággal, térképi anyagok igénybevételével a vízgyűjtő-karakterisztika is előállítható. Az alapvető gondot az a lefolyási tényező megválasztása jelenti. Az a a vízgyűjtő adottságainak: domborzati, talaj, növényzeti és egyéb adottságainak függvényében erősen változik. Az a felvételét táblázatos összeállítások segítik, amelyek megkönnyítik, hogy az egyidejű lefolyásvonalak módszere ma is gyakorta alkalmazott módszer legyen elsősorban a síkvidéki területek vízrendezésének tervezésében a mértékadó lefolyás számításakor.

44