Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)

1. A hidrológia és a hidraulika alapjai - Hidrológiai alapismeretek

hetséges maximális vízhozamot, amelynek értéke a csapadék időtartamának növeke­désével már nem növekszik. Ezért a mértékadó vízhozam számításakor az összegyü- lekezési idővel azonos időtartamú csapadékból kell kiindulni. A különböző időtarta­mú, adott előfordulási valószínűségű csapadék meghatározására a csapadékmaximum- tliggvény szolgál. Az árhullám tetőző vízhozama a őmax = a 'A (15) képlettel számítható ki. A képletben A az egyidejű vízszállításban maximálisan részt vevő vízgyűjtő, ami a vízgyűjtő-karakterisztika alapján határozható meg. A képletből a = (16) A átrendezéssel az egységnyi vízgyűjtőterületről származó vízhozam hozzájárulás, a qmm fajlagos maximális vízhozam számítható. A fajlagos maximális vízhozam mér­tékegysége m’/s'knf, 1/s-knr vagy 1/s-ha. S. ábra. Az árhullám alakja a csapadék időtartama és az összegyülekezési idő viszonya alapján A modell, illetve a modellből a maximális vízhozamra és a fajlagos maximális vízhozamra levezethető képletek lehetőséget adnak arra, hogy a vízhozamot a csapa­dék alapján is számítani lehessen olyan esetekben, amikor lefolyásészlelések nincse­nek. A hazai csapadékhálózat elegendően sűrű ahhoz, hogy a csapadék minden eset­ben kellő pontossággal rendelkezésünkre áll. Kellő gondossággal, térképi anyagok igénybevételével a vízgyűjtő-karakterisztika is előállítható. Az alapvető gondot az a lefolyási tényező megválasztása jelenti. Az a a vízgyűjtő adottságainak: domborzati, talaj, növényzeti és egyéb adottságainak függvényében erősen változik. Az a felvé­telét táblázatos összeállítások segítik, amelyek megkönnyítik, hogy az egyidejű le­folyásvonalak módszere ma is gyakorta alkalmazott módszer legyen elsősorban a síkvidéki területek vízrendezésének tervezésében a mértékadó lefolyás számításakor. 44

Next

/
Thumbnails
Contents