Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Thyll: A tógazdasági haltenyésztés
A tógazdaságok fejlesztésének lehetőségei adottak, ugyanis • Magyarország éghajlata a haltermelés számára igen kedvező; • vízkészlet-gazdálkodási szempontból is előnyös, a halastavak vízigényének ugyanis 70%-a az öntözési idény előtt szükséges, 20%-a nyári öntözési szünetekbe illeszthető, és csupán 10%-a szükséges az öntözési idényben; • az ún. emelt szintű halastavak jól használhatók öntözővíz, esetleg belvíz tározására; • a gyenge termőképességű, szikes talajú területek jól hasznosíthatók halastavak céljára. Tógazdaságok, tótípusok A haltermelés feladata, hogy a vízi tápláléklánc (anyagforgalom) keretében képződött szerves anyagból halhúst állítson elő. Fontos, hogy a vízi ökoszisztémában minden egyes táplálékszintnek legyen olyan fogyasztója, amelyből közvetlenül vagy közvetve halhús képződik. Ezért a vizek halállományát úgy kell kialakítani, hogy a képződött valamennyi szervezetnek legyen fogyasztója. Az intenzív haltermelés formája a tógazdaság. A tógazdaság mesterséges, különböző rendeltetésű tavakból álló gazdálkodási egység, amelyben a. termeléshez szükséges műszaki és vízgazdálkodási feltételek megteremtése után tervszerű haltenyésztés és halhústermelés folyik. Vízgazdálkodási feltételeken a vízellátás, a meghatározott vízoszloptartás és a lecsapolás lehetőségeinek megteremtését értjük. A termelési mód jellege szerint teljes és részüzemű tógazdaságokat különböztetünk meg. A teljes üzemű tógazdaságban a termeléstechnológia a termelés valamennyi fázisát (szaporítás, tenyészanyag-nevelés, étkezésihal-előállítás), a részüzemű tógazdaságban csupán egy-egy fázisát (tenyészanyag-termelés, étkezésihal-előállítás) foglalja magában. A termelés idó'tartama szerint kétéves, illetve hároméves üzemszerkezetet különböztetünk meg aszerint, hogy a végterméket, az étkezési halat mennyi idő alatt állítják elő. A tavak vizének hőmérséklete szerint hidegvizű, melegvizű és temperált vizű tógazdaságokat különböztetünk meg. A hidegvizű tógazdaságok vizének hőmérséklete nyáron sem nagyobb mint 20 °C. Ezek a pisztráng tenyésztésére alkalmasak. A melegvizű tógazdaságok vízhőmérséklete nyáron tartósan nagyobb mint 20 °C. Ezek ponty, illetve amur, fehér busa, pettyes busa tenyésztésére alkalmasak. A temperált vizű tógazdaságokban a halfaj igénye szerint szabályozzák a vízhőmérsékletet. Ezeket a halszaporítás, illetve ivadéknevelésre használják. A tógazdaságok termelési egységei a különböző módon kiépített tórendszerek és különböző rendeltetésű tavak. A tórendszer kiépítésének módját a topográfiai viszonyok határozzák meg. 320
