Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Az öntözés
vehető víz. Centrifügál-szivattyúval 5-6 m-nél mélyebbről nem lehet vizet kivenni, búvárszivattyúval azonban a vízkitermelés szintjének nincs korlátja. A kút (kutak) várható vízhozamának és vízszinttartományának meghatározása céljából előzetes földtani feltárás szükséges, és próbakúttal, annak próbaszivattyúzásával kell meghatározni a tényleges értékeket, valamint a vízminőségi paramétereket. Nagyobb vízhozam több kútból álló kútcsoport létesítésével és összekapcsolásával érhető el (Dóra, 1989). Az öntözővíz szállítása Az öntözővíz nyílt csatornákkal vagy zárt csővezetékkel szállítható. A nyílt csatornás vízszállító rendszer fő- és förtcsatornák hálózatából áll, a csatornákat szabályozó műtárgyakkal osztják szakaszokra (bögékre). Különösen nagyobb térségekben van a szakaszolásnak jelentősége, ahol a fokozatosan csökkenő vízszállítási igény kielégítésére az egyes csatornaszakaszokban a vízhozamtól függő korlátozással szabályozott vízszintet tartanak. A csatornákat a terep magasabb vonulatain vezetik, részben bevágásban, részben töltésekkel azért, hogy a lehető legkisebb földmunka és költség, továbbá, hogy az öntözőtelepek lehetőség szerint gravitációsan elláthatók legyenek. Helyszínrajzi elrendezésüket össze kell hangolni a térség úthálózatával és a táblák elhelyezkedésével. A csatornákat úgy kell kialakítani, hogy a bennük előálló legnagyobb vízszint és a partjuk, illetve töltésük felső szintje között kellő magassági biztonság legyen. Ez szilárd anyagú vagy burkolt csatornák esetében ne legyen kisebb 0,1-0,2 m-nél, és a burkolat a legmagasabb vízszint fölött legalább 0,1 m-rel végződjék. A vízszintválto- zásból, a hullámverésből és a szivárgásból származó medererózió meggátlására a földcsatornákat burkolattal látják el. A szivárgási veszteség szigeteléssel csökkenthető, illetve akadályozható meg. A szigeteléshez hajlékony, rugalmas anyagú, de sérülésmentes és folyamatos szigetelőréteg kialakítása szükséges. Vízáteresztő talajú és erősen változó domborzatú területen indokolt lehet előre gyártott vasbeton elemekből összeállított héjcsatornák létesítése. A vízszállító csatornák vízkormányzása, a bögék vízszintszabályozása zsilipek, szivattyútelepek segítségével oldható meg. Ezeket a műtárgyakat lehetőleg többcélúan kell kialakítani rendszerint úgy, hogy egyben keresztezési (pl. út, vasút) feladatokat is ellássanak, tereplépcsőket áthidaljanak, illetve a vízhozamváltozások helyén telepítve kisebb vízhozamra kelljen azokat méretezni. A vízszintszabályozáshoz automatikus üzemű elektromos és hidraulikus működtetésű, valamint szivattyús átemelőberendezéseket alkalmaznak. A vízelosztó-csatornák fontos létesítményei a keresztező műtárgyak, amelyeket az út, vasút és belvízcsatorna keresztezésekben alkalmaznak. Ezek egy része - elegendő magasság esetén - lehet híd, más része előre gyártott beton- vagy vasbeton, illetve monolit vasbeton cső vagy vízszintszabályozóval fölszerelt akna. A csőműtárgyak nyílásait úgy kell meghatározni, hogy a keletkező esésveszteségből származó vissza- duzzasztás a mértékadó vízszállítás esetén ne zavarja a felette elhelyezkedő műtárgy működését. A csőműtárgyakon keletkező szűkítés sebességnövekedést és örvénylő vízmozgást eredményez a felvízben és az alvízben egyaránt. Ezért a szelvényszűkí299
