Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Az öntözés
33. táblázat. Az esőztető öntözés párolgási vesztesége Párolgási veszteség a kiadott vízmennyiség %-ában Megnevezés kis, 3-5 mm/h közepes, 5—15 mm/h nagy, 15 mm/h felett intenzitás esetén Nappali öntözés 40 30 20 Éjszakai öntözés 20 20 10 Műszeres talajnedvesség-mérés. A talajnedvesség mérésére szolgáló műszerek a kereskedelmi forgalomban beszerezhetők. Ezek lehetnek tenziométerek, amelyek azt az erőt mérik, amellyel a talaj megkötve tartja a nedvességet, és lehetnek elektromos vezetőképességen alapuló talajnedvesség-mérő műszerek, amelyek a talaj vagy a talaj nedvességszintjét átvevő gipsztömbök elektromos vezetőképességéből következtetnek a talaj nedvességtartamára. A hasznosítható víztartalom mérésére szolgál például a gipsztömbös finn SASO- 310 talajnedvesség-mérő. A műszer a talaj víztartalmát 20-80% között méri. A 3—4 cm átmérőjű gipszkorongokat 10-50 cm mélyen állandó jelleggel a talajba ássuk. A gipszkorongokból két szál szigetelt vezeték vezet a felszínre. A műszert ehhez hozzákapcsolva, azonnal leolvashatjuk a talaj hasznos, a növények számára felvehető vízkészletét. Ha ez 50% alá csökken, akkor homokon 20 mm, agyagon 30 mm vízzel azonnal öntözni kell. A talaj képlékenysége és víztartalma közötti összefüggés. A mai gyakorlatunk általában kézzel való gyúrásból állapítja meg a talaj víztartalmát a következők szerint:- 100% VKmm felül a talajt kézzel összenyomva víz csurog belőle;- 100% VKmi„-nál a talaj felszíne összenyomva csillog;- ha a hasznos, felvehető víztartalom 75% körül van, akkor a homoktalaj részei összetapadnak és egészen apró golyók is gyúrhatok belőle; a vályogtalajból labda gyúrható, amely képlékeny, felülete sima; az agyag szalagszerű csíkokban csúszik ki az ujjaink közül;- 75—50% hasznos víztartalomnál a homok már külső látszatra is száraz, golyó nem formálható belőle; a vályogból még lehet labdát formálni, és még összenyomható, kissé képlékeny; az agyaglabda hüvelyk- és mutatóujjal összenyomva már alig szalagosodik;- öntözni kell, ha a felvehető víztartalom 50% alá csökken. Ilyenkor a homok már nagyon száraznak tűnik, széteső, pereg. A homokos vályogból nem készíthető labda. A vályog morzsás, de erős nyomásra még nehezen labdává nyomható. Az agyagból enyhén képlékeny labda formálható. (Csemetekertet azonban nem teszünk agyagtalajra.) Összefoglalva tehát az öntözővíz-igény a talaj víztartalma alapján való meghatározásának módszerei a következők:- szárítószekrényes nedvességtartalom-meghatározással pontosan;- a felvehető hasznos nedvességtartalom meghatározása műszeres méréssel;- a talaj felvehető vízkészletét érzékszervi úton gyúrással, tapintással becsülhetjük, és ebből az öntözővíz mennyiségét is becsüljük. 293
