Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
4. Mezőgazdasági vízhasznosítás - Az öntözés
4. Mezőgazdasági vízhasznosítás A mezőgazdasági vízgazdálkodás egyik fő feladata a mezőgazdaságban jelentkező vízigények kielégítése, a jelentkező vízhiányok pótlása, az ilyen célra rendelkezésre álló víz legjobb hasznosítása. A legnagyobb mezőgazdasági vízigények a növény- termesztésben és az állattenyésztésben - azon belül is főként a haltenyésztésben - jelentkeznek, és ezek mind mennyiségileg, mind minőségileg a nemzetgazdaság egészét, összes vízigényét tekintve is jelentősek. Hazánk vízmérlegében a mezőgazdaság vízfelhasználása - sokéves adatokat figyelembe véve - 670-1110 millió nf'-t tesz ki évente, ami az összes vízfelhasználás 12,4-14,5%-át jelenti. Ez az érték jól rávilágít ennek az ágazatnak a fontosságára a vízgazdálkodás terén is. Az öntözés Az öntözés agrotechnikai céljai, alapfogalmak. Vízhiányos helyzetek, aszály Az öntözés kérdéseinek tárgyalásakor abból kell kiindulnunk, hogy milyen igényeket támaszt az eredményes és hatékony növénytermesztés, amely arra törekszik, hogy az ökológiai adottságok közepette minél kedvezőbb körülményeket teremtsen a termesztett növények biológiai potenciáljának kihasználásához. A földhasználat eredményessége ugyanis az ökológiai tényezők (időjárás, talaj, domborzat, vízkörforgás), a termesztéstechnológia és a vízgazdálkodási beavatkozások kölcsönhatásának az eredője (Petrasovits, 1988), ezért a növénytermesztésben nagy jelentősége van a vízháztartás szabályozásának, ezen belül a termesztett növényállomány szempontjából kialakuló vízhiányos helyzetek megelőzésének, illetve megszüntetésének. Vízháztartáson az adott térben és időben a természetben — természetes vagy mesterséges erők hatására - a víz elhelyezkedésében, illetve állapotában bekövetkező mennyiségi és minőségi változásokat értjük. Ezeknek a változásoknak az emberi 268
