Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
3. Vízkárelhárítás - Az árvízvédelem
Az árvízvédelem irányítása Az árvízvédekezés műszaki tevékenységének ellátása az árvízvédelmi fővonalakon és az ezekhez csatlakozó magaspartokon a területileg illetékes vizügyi igazgatóság feladata. A vízügyi igazgatóság az árvízvédekezés műszaki feladatait a veszélytől függően a következő készültségi fokozatokban látja el: — 1. fokú készültség (figyelőszolgálat), — II. fokú készültség (védekezés), — III. fokú készültség (fokozott védekezés), — rendkívüli készültség. A védekezési készültséget a vízügyi igazgatóság vezetője rendeli el, illetve szünteti meg. A vízügyi igazgatóság a védekezés műszaki feladatait elsősorban saját erővel látja el, ha azonban ez nem elegendő, kérheti más szervek, vállalatok stb. gyalogos, fogatos, géperejű stb. közerő mozgósítását is. Az árvízvédelem hazai helyzete Magyarország a Kárpát-medence legmélyebb része. 93 031 km2 területének 60%-a alacsonyabban fekszik a 200 m-es tengerszint fölötti magasságnál. Az ország keleti része a legmélyebb, az itt elterülő alföldi síkság tengerszint fölötti magassága 80-100 m. Hazánk területén - a kisebb vízfolyásokat és csatornákat nem számítva - 22 folyó található, amelyek összes hossza 2800 km. Ezek közül - négy kisebb folyó kivételével — valamennyi folyó forrásvidélce és felső vízgyűjtő területe határainkon kívül fekszik. A víztömeg 99%-a külföldről érkezik az ország területére. A két legnagyobb folyó a Duna és a Tisza, a mellékfolyók közül a Dráva, a Rába, a Mura, valamint a Szamos, a Körösök és a Maros a legjelentősebbek. A Tisza és mellékfolyóinak völgyében van hazánk összes árterületének 77%-a és itt épült a fővédvonalak 70%-a. Az ország teljes árterülete - beleértve a folyók hullámterét is - kereken 25 000 km2, ami az ország területének 27%-a, a síkvidéki területeknek pedig 40%-a. Eddig összesen kereken 4200 km hosszú fővédvonal (3907 km töltés, 36 km partfal) épült, amely az árterület 89%-ának (22 900 km2) nyújt korlátozott védelmet az árvizek kártételeivel szemben. A védvonalaknak csak 49%-a van az előírt méretre kiépítve. A Duna-völgy fővédvonalait és árterületeit a 126. ábra, a Tisza-völgyét a 127. ábra mutatja. A teljes árterület 11%-át (2100 km2) a folyók hullámtere és a fővédvonalakkal még be nem védett nyílt árterületek teszik ki. A hullámtéri területekből 660 km2-t mintegy 500 km hosszú nyárigát véd a kisebb (3—10 éves gyakoriságú) árvizek ellen. A mentesített árterületek értékesebb részeinek védelmére kereken 1000 km másodrendű védrendszer (270 km körgát, és 730 km lokalizációs vonal) épült. Az egyéb ármentesítési módszerek közül 1966-ban a Berettyó mentén és a Körösök rendszerében épült víztározó. A mentesített területen összesen 700 település fekszik. Itt él a lakosság 50%-a, és itt található a vasútvonalak 32%-a, a közutak 15%-a. 262
