Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
1. A hidrológia és a hidraulika alapjai - Hidrológiai alapismeretek
1. A hidrológia és a hidraulika alapjai Hidrológiai alapismeretek A hidrológia tárgya A közelítően gömb alakú Földet felépítésének geofizikai és geokémiai tulajdonságai alapján földrajzi övezetekre, szférákra vagy fizioszférákra osztják. A Föld legkülső, zárt gömbhéjat alkotó földrajzi szférája az alapvetően különböző gázok elegyéből álló atmoszféra. Az atmoszféra változó mennyiségű vízgőzt, valamint szilárd részeket is tartalmaz. A Föld külső, mintegy 100 km-es szilárd kőzetöve a litoszféra, amely a földkéregből és a földköpeny felső részéből áll. A Földön különböző formában megjelenő vizek összesége alkotja a földi vízkészletet, a hidroszférát, amely a légköri vízburoktól eltérően nem alkot zárt gömbhéjat. Az atmoszféra alsó, felülről az ózonréteggel határolt része, a hidroszféra és a litoszféra felső része képezi az ún. földrajzi burkot. A földrajzi buroknak az a tartománya, amelyben a földi életfolyamatok összpontosulnak, a bioszféra. Az embernek különleges helye van a bioszférában, mert értelme és munkája révén lehetősége van a mesterséges környezet megteremtésére és arra, hogy az élet számára egyébként nem kedvező tartományokba is behatoljon. A földrajzi buroknak az ember tevékenysége által befolyásolt részét a ntroposzférának vagy nooszférának nevezik. Az atmoszféra, a litoszféra, a hidroszféra, a bioszféra és a nooszféra szoros és kölcsönös egyensúlyi kapcsolatban vannak egymással. A hidroszférában megjelenő vizek, a vizek keletkezése, időbeli alakulása, területi elhelyezkedése, a vizek tulajdonságai szoros összefüggésben vannak a földrajzi burok tulajdonságaival. A hidrológia - a víz tudománya - általánosságban fogalmazva a hidroszférát, részleteiben- a hidroszférában végbemenő folyamatok,- a hidroszférában különböző formában megjelenő vizek közötti kapcsolatok,- a hidroszférában és más szférában végbemenő folyamatok közötti kapcsolatok,- az emberi tevékenységek hidroszférára gyakorolt hatásainak törvényszerűségeit vizsgálja. A víz megjelenési formájától függően a hidrológián belül megkülönböztetik a tengerek és óceánok vizével foglalkozó oceanológiát, ajég formában előforduló vizekkel foglalkozó glaciológiát, a vízfolyásokat, illetve tavakat tanulmányozó potamoló- giát és limnológiát, a felszín alatti vizekkel foglalkozó hidrogeológiát, a vizek minőségét vizsgáló hidrokémiát, valamint a hidrobiológiát, ami a vizet mint életteret tanulmányozza. A hidrológián belül a vizsgálatokhoz szükséges számszerű mérési adatokat a hidrometria szolgáltatja, a különböző formában megjelenő vizek földrajzi 13
