Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
2. A vízgazdálkodás alapjai - Vizeink minősége, vízminőség-védelem, vízminőség-gazdálkodás
tározza meg a követelményeket megszabó paraméterek körében a társadalmilag indokolt igények határértékeit. 8. táblázat. A víz iránt megnyilvánuló társadalmi szükségletek minőségi követelményrendszere néhány mutató alapján (Katona, 1984 nyomán) Minősítési szempont Ossz. kém. nk° nh4 Ásv. olaj NO, Ossz. só Lebegő anyag Fe KOI Na% Oldott oxigén Toxicitás (Daphnia teszt, LD%' Extr. anyag Változó kein. nk° 1. Ivóvízellátás 20 1,0 0,1 40 1000 2 0,2 80,52. Öntözés500453. Haltenyésztés2,05 504. Környezetvéd. (Ökológia)1,5200020 5 2,05. Ipari vízellátás302010 Egyszerű vízkezelés hatása~ 0,1+ 198 +0,8 + 121+0,5 + 10 A társadalmi követelmény 20 1,0 0,2 40 500 200 1,0 20 45 4 50 1,0 20 Megjegyzés: A táblázat fejlécében nem említett helyeken a mértékegység: mg/1. A vastagon írt számok a mértékadó követelményt mutatják. A vízminőségi vizsgálatokhoz a mintavételt és az analitikai elemzések módszereit a nemzetközi szabványokkal egyeztetett magyar szabványok tartalmazzák. Az egyes vízhasználatokhoz, illetve minősítési szempontokhoz tartozó részletes vízminőségi határértékeket az időnként felülvizsgálatra kerülő szakmai szabályozások, műszaki irányelvek foglalják össze. A felszíni vizek minőségére vonatkozóan - a mintavételi helyek, a vízminőségi jellemzők, a határértékrendszer és a mértékadó értékek szempontjából — 1994. január 1-jétől új szabvány van érvényben (MSZ 12749), amely a felszíni vízminőségi törzs- hálózat szelvényeinek számát a régebbi 250-ről 150-re változtatta. A szabvány lényegében a vízminőségi jellemzők mindegyikét minősíti, vízminőségi osztályokba sorolja a 90%-os tartósság figyelembevételével, és egy-egy vízminőségi jellemző csoporton belül a legkedvezőtlenebbet fogadja el arra a csoportra jellemző osztálynak (9. táblázat). Az oxigénháztartás, a nitrogén- és foszforháztartás, a szerves mikroszennyezők, valamint a pH és az egyéb jellemzők alapján végzett minősítés eredményét négytagú számcsoporttal jelölik. Erre mutat be példát a 40. ábra (ViTUKl, 1994). A kiválasztott fizikai, kémiai és biológiai (mikrobiológiai) paraméterek szerinti minősítés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a komplex szemléletű biológiai vízminősítés, amely a vizeket az élő szervezetekre döntő hatást gyakoroló négy nagy anyagcsoport: a szervetlen sók jellege és aránya (halobitás), a szervetlen növényi tápanyagok jelenléte (trofitás), a biológiailag hozzáférhető szerves anyagok jelenléte (szaprobitás) és a mérgező anyagok jelenléte (toxicitás) és hatása alapján vizsgálja, értékeli és osztályozza (Felföldy, 1987). 125