Vermes László (szerk.): Vízgazdálkodás mezőgazdasági, kertész-, tájépítész- és erdőmérnök hallgatók részére (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001)
2. A vízgazdálkodás alapjai - A vízkészlet-gazdálkodás alapismeretei
A viz mint élettér és mint tájalkotó elem egyre inkább felértékelődik. A mederben hagyandó vízkészlet nagyságának meghatározásában egyre nagyobb szerepet kapnak a víznek ezek a funkciói. A víznek mint élettérnek a fenntartása nem csupán a mederben hagyandó vízmennyiség vagy vízhozam iránt fogalmazhat meg igényt, de kiegészítheti azt a vízfelület, a vízmozgás egyéb jellemzői (vízmélység, vízsebesség, vízszintváltozások intenzitása) iránti igényekkel is. Ezt az igényt újabb keletű szó- használattal ökológiai vízigénynek is nevezik. Az ökológiai vízigény vízfolyásonként és vízfolyásszakaszonként, továbbá idő szerint is differenciált megfogalmazása és meghatározása a környezetgazdálkodással mindinkább integrálódó vízkészlet-gazdálkodás egyik változatlanul fontos és sürgető feladata. A természetes redukált vízkészletet növeli a lefolyás szabályozásából (tározásból, vízátvezetésből) eredő víztöbblet. Ugyancsak növeli a redukált természetes vízkészletet, ha a felszín alatti vízkészletre telepített vízhasználók, használat után a vizet részben vagy teljes egészében a vízfolyásba bocsátják be. A víztöbblettel megnövelt redukált természetes vízkészlet a hasznosítható vízkészlet. A hasznosítható vízkészlet tennészetes összetevője (a mértékadó vízhozam) időben statisztikai értelemben állandó. A mederben hagyandó vízkészlet, valamint a mesterséges eredetű víztöbblet időben, a nemzetgazdaság fejlődésével összefüggően, változó. A mederben hagyandó vízkészletnek különösen a biológiai élettér fenntartásával összefüggő része változhat az iránta támasztott igények változásával. Ez az igény szorosan összefügg az életminőség változásával. A hasznosítható vízkészlet a nemzetgazdaság fejlettségi színvonalának (és az ezzel is összefüggő vízgyűjtő fejlesztési szintnek) a függvényében való elvi alakulását a 38. ábra szemlélteti {Dávid, 1989). A mennyiségileg rendelkezésre álló hasznosítható vízkészlet adott célokra való hasznosítását a víz minősége is korlátozhatja. A felszíni vízkészletet - a különböző célú hasznosíthatóságuk alapján - a vízminőségi jellemzők összesítő értékelésével minősítik. 38. ábra. A hasznosítható vízkészlet időbeli elvi alakulása 114
