Végváriné Bede Ildikó: Alapadatok a mélybarázdás öntözés tervezéséhez (VITUKI, Budapest, 1970)
A kísérleti eredmények feldolgozása és értékelése
-8sége. A legkisebb négyzetösszegek elve alapján ilyen módon elvégzett kiegyenlítések azonban több esetben a fizikai adottságokkal ellenkező, hiperbolikus összefüggésekre vezettek. így jutottunk tehát arra a következtetésre, hogy a rendelkezésre álló adataink egyedül a lineáris összefüggés meghatározását teszik lehetővé. Ezt az-összefüggést aztán a nedvességtartalom és mind az I , mind az között meghatározva kaptuk azokat a függvénykapcsolatokat, amelyeket a 25.-27. ábra felső grafikonjai tüntetnek fel, s amely szerint a kezdeti nedvességtartalom függvényében az e- gyes paraméterek a következőképpen határozhatók meg: io = A + B (VK^ - N) (7) io = £ CíSmai - n) (8) ahol A, B, C a talajtól függő állandó, VK^ a talaj száraz térfogatsúlyának százalékában kifejezett nedvességtartalom, a teljes pórustér vízzel való telítettsége esetén, N pedig a talaj kezdeti nedvességtartalma a talaj száraz térfogatsúlyának százalékában. Az A, B és C állandóknak a vizsgált talajra vonatkozó értékét az 5.táblázatban közöljük. Ezeknek az összefüggéseknek a birtokában a kitűzött feladat megoldásához tehát már csak az volt hátra, hogy megállapítsuk a ^ paraméter változásában tapasztalható törvényszerűséget. Ezt a munkát azonban megnehezítette az, hogy egyrészt ennek a paraméternek a változására fizikai megfontolásokból következtetni nem lehetett, másrészt, hogy a számított értékeknek a kezdeti nedvességtartalom függvényében való ábrázolása —ahogyan azt már említettük— nem mutatott semmiféle tendenciát. Ezért jutottunk végül is arra a következtetésre, hogy a ^ paraméter értéke független a kezdeti nedvességtartalomtól, csupán a talaj jellemzője, s igy mértékadó értéke az egyes talajokra rendelkezésre álló adatok átlagolásával határozható meg. A számítások eredményét az előző két paraméterhez hasonlóan a 25.-27.ábrán mutatjuk be. Végül —tájékoztatás érdekében— ugyanezeken az ábrákon feltüntettük azt is, hogy a hervadáspontnak megfelelő nedvesség- tartalom, a felvehető vízkészlet, továbbá a természetes vizkapacitás határértéke a különböző szerzők szerint számítva [8] milyen tartományba esik. A kezdeti nedvességtartalom és mind a 1^, mind a összefüggést, valamint a ^ paraméter értékeit meghatározva a kezdeti átlagos nedvességtartalom ismeretében mindhárom vizsgált talaj esetében meg tudjuk határozni a szivárgási intenzitás változásának időbeni alakulását.Annak érdekében azonban, hogy a levezetett összefüggések megbízhatóságát értékelni lehessen, feltétlenül foglalkozni kell a szükségképpen jelentkező hibák hatásával is. Ennek keretében mindenekelőtt meg kell említeni azt, hogy mindenképpen hibát jelentett a nedvességtartalom tényleges eloszlása helyett a talaj eredeti nedvességtartalmának egy átlagos értékkel való jellemzésed hiba hatásának meghatározása érdekében végeztük el a következő vizsgálatot: A legkisebb négyzetösszegek elve alapján —a lo-5o cm-es talajrétegek figyelembevételével— minden kísérletnél meghatároztuk a nedvességtartalom változásának iránytangensét %/ám dimenzióban oly módon, hogy az a nedvességtartalom mélységbeli csökkenése esetén negativ, növekedése e- setén pedig pozitív értékeket adjon. Kiegészítésül kiszámítottuk az egyes szintek nedvességtartalom értékeinek a megállapított tendenciától való eltérését jellemző szórás értékeket is. To- vábbmenve meghatároztuk a mérési eredményeink közvetlen feldolgozásával kapott, s az átlagos kezdeti nedvességtartalom alapján számítható 1^ és i-0 értékek 0Ip és Al0 különbségét, illetve a 2. -nak az átlagos értéktől számított A A eltérését. Végül mindezeket koordináta rendszerben ábrázoltuk úgy, hogy független változóként a nedvességtartalom mélységbeli változására jellemző iránytangenst, függő változóként a AI és Aic és AA értékeket választottuk, s a pontok felrakásakor (a szórásértékek alapján) külön megjelöltük azt is, hogy a nedvességtartalom mélységbeli változása milyen mértékben volt egyenessel közelithető. így kaptuk a 28.ábrát, amelyen látható, hogy a ^ tényező alakulására a talajnedvesség mélységbeli eloszlása nincs hatással.Ez természetes következménye annak, hogy —mint az előzőekben láttuk— ez a paraméter a talaj nedvességállapotától független érték. Az 1^ és i^ jellemzőkre vonatkozóan azonban kirajzolódott az
