Vaskó László: Vízépítési szerkezetek II. Példatár (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
II. VASBETON KERESZTMETSZETEK MÉRETEZÉSE
A nyomott - nyirt betonövre áthárítható nyiróerő értéke: T, = 0,1 N = 0,1 b ' z A z belső kar értéke állandónak vehető, azzal az értékkel, amit a mértékadó hajlitónyomaték helyén számítottunk. z =0,8 . 60 =48 cm A biztonság javára való közelítéssel értékét csak THo keresztmetszetben számítjuk ki és egyenes megoszlásúnak tekintjük. így számítási munkát takarítunk meg, mivel a közbenső nyomatéki értékekre nincs szükségünk. M1 = 18,3 . 1,23 - 5,0 . 1,232 . 0,5 = 18 740 mkp T b 0,1 18 740 0,48 3900 kp T]p értékét a nyiróerő ábrából levonjuk. /A támasznál érteke értelemszerűen zérus./ A maradék ábraterület képviseli azt a nyiröerőt, amit acélbetétekkel kell felvennünk. Kiszámítjuk a kengyelezés által felvett nyiróerőt. Függőleges kengyelek esetén t^ szakaszon a határerő: „ _ z Fak g»H Hk - tk Az első kengyelre: T Hkl 48 . 2 . 0,5 . 3400 33 4950 kp A további kengyeleknél: = 48 . 2 ■ 0,5 . 3400 Hk 30 5450 kp A számításnál F^k értékénél a kengyel mindkét szárát figyelembe vettük. Ezt megtehetjük akkor, ha a szerkesztés során ügyelünk rá , hogy a kengyel mindkét szára megfelelő bekötési hosszal rendelkezzen. értékeit a vonalra felmérve megkapjuk a kengyelek által felvett határerő ábráját. Ez még nem fedi a mértékadó nyiróerők ábráját, tehát felvezetett acélbetétet is alkalmazunk. A felvezetett acélbetétek által felvett nyiróerő 45- os felvezetés esetén: z F af G aH LHf fi 79
