Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
3. Dr. Urbányi Béla–Dr. Váradi László–Pasaréti Gyula: Halfajok és halfajták a tavainkban
TÓÉPÍTÉS 3.1. Bevezetés Napjainkban hazánkban is egyre többen építenek vagy építtetnek dísztavat saját és családjuk örömére. A kis tavakat próbálják széppé és igényessé tenni, igyekeznek csobogóval, formás kövekkel és mutatós növényekkel díszíteni, hogy kertjük üde színfoltja legyen. A tavaikban sokan tartanak különböző halakat, de egyre fokozódik az igény a „látvány” iránt is, ezért előnyben részesítik a varázslatos színekben pompázó díszhalak (japán díszponty [kői], aranyhal, arany compó és az aranyjász) telepítését. Az emberek elvárása az, hogy a halak szépek és egészségesek legyenek, és hosszú időn át nyújtsanak kikapcsolódást gondozóiknak. Ehhez félre kell tenni azokat a téves információkat, melyek szerint a halak csak gondot és problémát jelentenek a bennük örömet keresők számára, és ráadásul a vizet is piszkít- ják. Ezek a téves eszmék féligazságokon alapulnak, amiknek logikus magyarázatát ebben a könyvben is megtalálhatják. Ebben a fejezetben igyekszünk - a teljesség igénye nélkül - bemutatni a japán díszponty és az aranyhal hihetetlen fajta- és formagazdagságát, valamint a kevésbé változatos testformájú, de annál szebb arany compó és aranyjász fajokat; nem titkoltan azzal a céllal, hogy talán az ismeretek bővülése a tulajdonosok telepítési szándékát is fokozza. 3.2. A halak testfelépítése és ezek funkciói Mielőtt belevágnánk a fajták ismertetésébe, tájékoztatásul vázlatosan ismertetjük a halak testfelépítését. Úszók - A legtöbb édesvízi hal rendelkezik páros és páratlan úszókkal. Páros úszók: a mellúszó és a hasúszó; páratlan úszók: a hátúszó, a farokúszó és farokalatti úszó. Egyes esetekben (aranyhalnál) bemutatjuk, hogy bizonyos változatoknál némelyik úszó hiányozni fog, de ezek ritkaságszámba mennek. Az úszók elsődleges funkciója a hal mozgásában jelentkezik. Abban az esetben, ha fiatalabb korban valamely úszó sérül, illetve leszakad, akkor nagy regenerációs képességéből kifolyólag újra nőhet. Bajusz - A koinak két pár bajuszszála van, egy hosszabb és egy rövidebb, melyek a száj szögletben helyezkednek el, az aranyhalnak nincsenek bajuszszálai. A compónak szintén a száj szögletében helyezkedik el egy-egy rövid bajuszszála, míg a jász szintén nem rendelkezik bajusszal. Funkciójuk az érzékelés, a táplálék megkeresése a tófenéken. 76
