Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
2. Dr. Ördögh Vince: Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása
2. Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása szárazanyagában a P-koncentráció 0,1 és 1-2% között változik. A sejtek az adott pillanatban felesleges foszfort polifoszfát testek alakjában raktározzák. A sejtek P-tartaléka, P-hiányos környezetben is legalább 2-3 osztódására elegendő. Következésképpen a P043+ hiánya a vízben nem feltétlenül jelent tényleges P-hiányt. Az algák által a felső meleg vízrétegben felvett P043+ szerves kötésű foszfor alakjában a táplálékláncon át hasznosul, vagy lassan kiülepszik és az üledékbe kerül. Az algák P-felvétele mellett egyéb mechanizmusok is csökkentik a tóvíz oldott P-készletét. A lebegő részecskék, különösen az agyagkolloidok felületéhez, kalciumhoz, vashoz és alumíniumhoz kötődve kerülhet az oldott foszfor a tavak üledékébe. Halastavakban különös jelentősége van a kalciumnak, amely a meszezés során (pH = 9 felett) mellékhatásként csökkenti a víz foszfor- és lebegőanyag-tartalmát. A képződő és kiülepedő kalcium-foszfát (Ca3(P04)2) miatt a tóvíz egyidejű kezelése a mész bármilyen alakjával és a szuperfoszfáttal oktalanság. Általános tapasztalat az, hogy új tavak üledéke P-csapdaként működik. A kezelések hatására a halastavak üledékében idővel jelentős mennyiségű foszfor halmozódik fel, az üledék P-forrássá válik. Száraz üledékre vonatkoztatva az összes-P elérheti az 1-3 mg.g-1 koncentrációt, amiből általában 20-40% az algák számára közvetlenül hozzáférhető foszfor. Ez azt jelenti, hogy ha az 02-ben gazdag üledéket az élő szervezetek vagy a szél felkeveri, akkor jelentős mennyiségű hasznosítható foszfor kerül a vízbe. Egészen más folyamat az, amikor az 02-hiányos üledékből 10%-os 02-telitettségnél megkezdődik, 0,5 mg.H alatti 02 koncentrációnál pedig robbanásszerűen felgyorsul a P- felszabadulás. Gyakorlati útmutató Dísztavak: Miután az ilyen típusú tavakban gyakorlatilag nincs üledék, ezért a tápláló víz P043+-P koncentrációjától, az utántöltések gyakoriságától és a felszínen úszó növényzet mennyiségétől függően szükség lehet a víz P-keze- lésére. Nagyfokú óvatosságra van azonban szükség, mert a minimális mértékű P- túladagolás is jelentős algásodáshoz vezethet. Az algák gyors P-felvétele miatt még az alig láthatóan, enyhén algás vizet sem szabad foszforral kezelni. Az egy alkalommal kijuttatható, lisztfinomságúra őrölt és 4-5 liter vízben előzetesen szuszpendált szuperfoszfát mennyisége köbméterenként legfeljebb 0,5 gramm lehet. Vízvizsgálaton alapuló kezelésnél a foszfor lehet a fotoszintetizáló szervezetek szaporodását meghatározó elem, a minimum-faktor, és ezzel megakadályozható a tó algásodása. 59
