Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)

2. Dr. Ördögh Vince: Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása

TÓÉPÍTÉS 2. Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása A hidrobiológia a vízi szervezetek, valamint az élettelen (fizikai és kémiai) és az élő (biológiai) környezeti tényezők közötti kölcsönhatást vizsgálja. A víz fizikai tulajdonságainak, kémiai összetevőinek és a vízben élő szerveze­teknek a tanulmányozásával leírja a vízi ökoszisztéma „rendszertulajdonsá­gait”, így annak működését. A változások nyomon követésével lehetővé te­szi a kedvezőtlen folyamatok előrejelzését és megszüntetését. Hidrobiológiái vizsgálatokkal a biológiai vízminőségről kapunk képet, vagyis arról, hogy a víz alkalmas-e az ember által kiválasztott vízhasználati célra. Nem beszélhetünk ugyanis általában vízminőségről. A haltermelés számára kiváló vízminőség nem felel meg az ivóvízzel szemben támasztott követelményeknek. Az algák elszaporodása ellen toxikus anyaggal kezelt víz tökéletes hűtővíz, de nem iható, és haltermelésre sem használható. Az előbbiekből következik, hogy nem egyszerű feladat a dísztavak, vala­mint a háztáji horgász- és termelőtavak legjobb vízminőségének a kialakítá­sáról és megőrzéséről írni. A dísztavak vizétől azt várjuk, hogy lehetőleg fe­nékig átlátszó legyen, miközben életteret és táplálékot biztosít a vízi élővi­lágnak. A horgász- és termelőtavak vize eutróf vagy hipertróf, azaz oldott nö­vényi tápanyagokban, ennek következtében algákban és haltáplálék szerve­zetekben gazdag. Két egymással teljesen ellentétes törekvés. Előző esetben az algák mennyiségének a csökkentése, az utóbbiban pedig a növelése a cél. A nehézséget az oldja fel, hogy mindkét esetben zárt, vízátfolyás és valódi üledék nélküli tavakról van szó, amelyek kezelése (trágyázás és meszezés) csupán korlátozott mértékben lehetséges. Profitorientált haltermeléssel fog­lalkozó gazdák figyelmébe ezért további irodalomként a Horváth László pro­fesszor szerkesztésében 2000-ben megjelent „Haltenyésztés és halbiológia” című könyv megfelelő fejezetét ajánljuk. A vízminőség a legtágabb értelemben magában foglalja a víz fizikai, ké­miai és biológiai tulajdonságait. A dísztó, a horgász- vagy a termelőtó tulaj­donosát azonban ezek közül csupán azok érdeklik, amelyek befolyásolják a számára kedvező vízminőséget. Általában igaz az, hogy a növényi tápanya­gokban szegény vizekben, például dísztavakban elsősorban az élő szerveze­tek egymásra hatása határozza meg az ökoszisztéma működését. A táplálék és a fogyasztószervezet, vagy a zsákmány és a ragadozó közötti kapcsolat a döntő. Tápanyagokban gazdag vizeknél, például horgász- és termelőtavak­ban a legfontosabb események (halpusztulások, túlzott algásodás, az algák vagy a vízinövények hirtelen elpusztulása stb.) rendszerint vízkémiai okra vezethetők vissza, és jelentős vízkémiai változásokat okoznak. Ugyanez tör­ténik a nem kellően gondozott és idővel tápanyagokban feldúsult dísztavak- m is. 42

Next

/
Thumbnails
Contents