Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
2. Dr. Ördögh Vince: Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása
TÓÉPÍTÉS 2. Hidrobiológiái alapismeretek gyakorlati alkalmazása A hidrobiológia a vízi szervezetek, valamint az élettelen (fizikai és kémiai) és az élő (biológiai) környezeti tényezők közötti kölcsönhatást vizsgálja. A víz fizikai tulajdonságainak, kémiai összetevőinek és a vízben élő szervezeteknek a tanulmányozásával leírja a vízi ökoszisztéma „rendszertulajdonságait”, így annak működését. A változások nyomon követésével lehetővé teszi a kedvezőtlen folyamatok előrejelzését és megszüntetését. Hidrobiológiái vizsgálatokkal a biológiai vízminőségről kapunk képet, vagyis arról, hogy a víz alkalmas-e az ember által kiválasztott vízhasználati célra. Nem beszélhetünk ugyanis általában vízminőségről. A haltermelés számára kiváló vízminőség nem felel meg az ivóvízzel szemben támasztott követelményeknek. Az algák elszaporodása ellen toxikus anyaggal kezelt víz tökéletes hűtővíz, de nem iható, és haltermelésre sem használható. Az előbbiekből következik, hogy nem egyszerű feladat a dísztavak, valamint a háztáji horgász- és termelőtavak legjobb vízminőségének a kialakításáról és megőrzéséről írni. A dísztavak vizétől azt várjuk, hogy lehetőleg fenékig átlátszó legyen, miközben életteret és táplálékot biztosít a vízi élővilágnak. A horgász- és termelőtavak vize eutróf vagy hipertróf, azaz oldott növényi tápanyagokban, ennek következtében algákban és haltáplálék szervezetekben gazdag. Két egymással teljesen ellentétes törekvés. Előző esetben az algák mennyiségének a csökkentése, az utóbbiban pedig a növelése a cél. A nehézséget az oldja fel, hogy mindkét esetben zárt, vízátfolyás és valódi üledék nélküli tavakról van szó, amelyek kezelése (trágyázás és meszezés) csupán korlátozott mértékben lehetséges. Profitorientált haltermeléssel foglalkozó gazdák figyelmébe ezért további irodalomként a Horváth László professzor szerkesztésében 2000-ben megjelent „Haltenyésztés és halbiológia” című könyv megfelelő fejezetét ajánljuk. A vízminőség a legtágabb értelemben magában foglalja a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait. A dísztó, a horgász- vagy a termelőtó tulajdonosát azonban ezek közül csupán azok érdeklik, amelyek befolyásolják a számára kedvező vízminőséget. Általában igaz az, hogy a növényi tápanyagokban szegény vizekben, például dísztavakban elsősorban az élő szervezetek egymásra hatása határozza meg az ökoszisztéma működését. A táplálék és a fogyasztószervezet, vagy a zsákmány és a ragadozó közötti kapcsolat a döntő. Tápanyagokban gazdag vizeknél, például horgász- és termelőtavakban a legfontosabb események (halpusztulások, túlzott algásodás, az algák vagy a vízinövények hirtelen elpusztulása stb.) rendszerint vízkémiai okra vezethetők vissza, és jelentős vízkémiai változásokat okoznak. Ugyanez történik a nem kellően gondozott és idővel tápanyagokban feldúsult dísztavak- m is. 42
