Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
1. Dr. Váradi László: Dísztavak és háztáji horgásztavak tervezése és építése
A trágyázást követheti a tó feltöltése és emellett a szükséges vízi élő szervezetek betelepítése. Ha az idősebb tavak már legalább 5-10 cm vastag iszapréteget tartalmaznak, akkor az ebben áttelelő élőlények a melegedő víz hatására rohamos szaporodásnak indulnak. Amennyiben nincs ilyen „teleltető” iszapréteg, vagy hosszú, komoly fagyokkal járó telet hagytunk magunk mögött, érdemes egy közeli természetes vízről a planktonutánpótlást biztosítani. Egy öblös planktonhálóval, körkörös mozdulatokkal szűrjük a vizet, és a szüredéket a tavunkba szállítjuk (planktonoltás). Vigyázni kell arra, hogy a planktonikus élőlények a víz hőmérsékletétől függően más-más időben térnek magukhoz téli „álmukból”. Tehát ne csak a lebegő szervezeteket gyűjtsük, hanem az iszap finom kavargatásával a még nyugalmi állapotban levő élőlények petéi, kisebb csigák, férgek is kerüljenek az oltóanyagba. A magasabb rendű vízi növények (pl. hínár, nád) telepítéséről se feledkezzünk meg. Ezek a növények növekedésük következtében nemcsak a víz szervesanyag-terhelését csökkentik kedvező környezetet biztosítva ezzel a táplálékszervezetek elszaporodásának, hanem ülepítő szerepük is van, csökkentik a turkáló, iszapfelkavaró halak (pl. ponty) vízminőséget rontó hatását. A fokozatosan melegedő vízben két-három hét nyugalmi idő elégséges ezeknek a szervezeteknek az alkalmazkodáshoz és kellő mértékű fel szaporodásához. Összefoglalva a szűrő nélküli tavak, illetve az új tavak előkészítése során a következő lépések figyelhetők meg. A trágyázást követő vízfeltöltés hatására néhány napon belül az alacsonyabb rendű növények (algák) felszaporodnak alaposan bezöldítve ezzel a vizet. Az eközben beoltott zooplankton szervezetek „magukhoz térnek”, és ragadozó hiányában a kedvező táplálékellátottság hatására robbanásszerűen felszaporodnak. Ez két-három héttel a feltöltés után érezteti hatását, mikor a víz szinte teljesen kitisztul (akár több méteres átlátszóságig), és jellegzetes barnás színt vesz fel. Az oltás utáni „pihentetési időszak” addig tartson, amíg az iszapot enyhén felkavarva egy félliteres mintavevő edényben legalább 50 darab vízi élőlényt (pl. vízibolhák, férgek stb.) nem találunk. Az algák következő fel- szaporodása már nem jelentkezik az előzőhöz hasonló mértékben, de valamilyen szintű ismételt zöldülésre azért még számítanunk kell. Ezt követi az algákat fogyasztó planktonrákok második felszaporodása, amely ismételten a víz letisztulásával jár. Ez a hullámhegy-hullámvölgy effektus néhányszor lejátszódik, míg be nem áll a tó egy stabil, szinte kimozdíthatatlan egyensúlyi állapotba. A nagyobb méretű háztáji horgásztavaknál a halgazdálkodási tevékenység fő célja egy ilyen állapot megteremtése. Más a helyzet a kis méretű, egy-két látványos halfajjal gazdagon telepített, kifejezetten tiszta vizet igénylő dísztónál. Ebben az esetben a kis víztömeg miatt a tó pufferkapacitására gyakorlatilag nem számíthatunk, továbbá a plankTÓÉPÍTÉS 36
