Váradi László: Tóépítés (Invictus Kiadó, Gödöllő, 2001)
3. Dr. Urbányi Béla–Dr. Váradi László–Pasaréti Gyula: Halfajok és halfajták a tavainkban
tozatok tulajdonságait, leírták és egységesítették az egyes formák ismertetőbélyegeit, és meghatározták a változatok pozitív és negatív tulajdonságait. A múlt században a tudatos, irányított keresztezések hatására napjainkig közkedvelt és népszerű változatok jöttek létre. Az aranyhaltenyésztés a II. világháború után, az 50-es években államilag finanszírozott és meghatározott elvek szerint épített nagygazdaságokban folyt tovább Kínában. A tenyésztésbe bevonták a kutatási eredményeket, a halbetegségek elleni védekezésre programokat dolgoztak ki, és nagy hangsúlyt fektettek a faj mesterséges szaporítási technológiájának a kidolgozására. A tenyésztés kezdeti időszakában, amikor különféle agyag és cserép haltartókban nevelték az egyedeket - az üveg hiányának köszönhetően - a fő cél az volt, hogy felülnézetben mutatósak, színpompásak legyenek a halak. Később az üveg elterjedésével már olyan fajták is előtérbe kerültek, amelyek oldalnézetből is mutatós színekkel és formákkal rendelkeztek. 3.5.2. Az aranyhal változatai Az aranyhal őse az ezüstkárász, ami hazánkban is nagy mennyiségben megtalálható. (Az aranyhallal szemben az ezüstkárász nem rendelkezik olyan népszerűséggel, mivel a halgazdaságok egyik legtöbb kárt okozó fajává nőtte ki magát.) Ebből az ősből alakultak ki különböző környezeti és genetikai hatások folytán a legkülönfélébb változatok. A változatok általában egy vagy több jelentős, vizuálisan jól látható tulajdonságban térnek el az ezüstkárásztól. Általánosságban elmondható, hogy az aranyhal testhossza rövid; alakja „dundi”, telt; három- vagy négyrészes farokúszóval rendelkezik. A színe rendkívül változatos lehet: vörös, narancs, bíbor, fekete, kék, ezüstös, fehér vagy ezek kombinációja. Az aranyhaltenyésztésnek három periódusát tartják számon, melyekben az ősi változatokból alakították ki az újszerű fajtákat, és az egyes fajták az adott periódusra jellemző bélyegeket hordják magukon: >- Ponty szerű változatok: erőteljes úszókkal, kettős farok alatti úszóval, libához hasonlító fejjel és gyöngyhatású pikkelyekkel rendelkeznek. >■ Sárkányszerü változatok: kidudorodó szemek, jól izmolt úszók jellemzik. >- Tojás alakú változatok: ismertetőjegyei közé sorolható a hátúszó hiánya, a tigrisfej, a hólyagszem, a test tojásalakja, a főnix farokúszó és a nagy farok alatti úszó. Emellett az egyes változatok általában a következő tulajdonságokban különbözhetnek egymástól: >- Szín: Különböző árnyalatú vörös, narancs, fekete, fehér színváltozatok és ezek keverékei. TÓÉPITÉS 94
