Vámosi Sándor (szerk.): A Vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992) (Források a vízügy múltjából 9. Budapest, 1992)

Bibliográfia (1807-1992) - 1807-1957 időszakban (Fejér László)

1851 1853 (KLEYLE miniszteri tanácsos jelentéséből): A földalatti csatornázásról = GL, III. évf. 1851. 831-839. p. A drénezés angliai bevezetése és elterjedése. A drénezés elve, módszerei. Rétmívelés = GL, III. évf. 1851. 696-700, 718-722. p. Az országban a rétek mindeddig a természettől nyert állapotukban találhatók. A mesterséges rétmúvelés, és rétöntözés szinte teljes hiánya, az elhanyagolt helyzet okai. A rétöntözés haszna és módszerei. 1852 BESZÉDES Ferenc: Folyam-szabályozási eszmék. = GL, ÍV. évf. 28. sz. 1852. 651-654. p. A folyamszabályozás alapelvei és haszna különös tekintettel a Tisza-völgyre. A Duna-Tisza csatorna szükségességének említése. ZÁMOR: Gazdasági körültekintés = GL, ÍV. évf. 1852. 645-651. p. A cikkíró Pestről a Tiszán át a Sajó vidékre utazott. Az útról mezőgazdasági szemmel tett észrevételek. A Tiszaszabályozás eredményei még gyéren mutatkoznak. Hatalmas kiöntések haszon nélkül. A tiszai gőzhajózás a gyakori kanyarok miatt nagytürelmet igényel. Első drainage-kísérlet Magyarországon = GL, ÍV. évf. 1852.1092-1096. p. A kísérletre br. Mesznil Viktor bakófai birtokán került sor. A drénezés gyakorlati munkájának lebonyolítása. A kivitelezés költségei. A munkálatokban Hollán Ernő kezdeményező szerepe. SZATHMÁRI Károly: A hosszúfoki vízszabályozó társulat Békésmegyében = GL, ÍV. évf. 43. sz. 1852.1005-1011. p. Az 1852. okt. 10-én Békésen kelt tudósítás tájékoztat a társulat megalakulásáról. A szerződés részletes szövege. A szerződés létrejöttébenSodo&i Károly kiemelkedő szerepe. MÁRTON József: Vélemény a Sió szabályozásáról, és az azzal kapcsolatban álló Balaton alábbszállításáról Veszprém, 1853. 12 p. (OSZK Arch. 523) A Sió-szabályozást az ozorai malomnál kell kezdeni. A társulattá szerveződés sürgetése. A Sió hajózhatóvá tétele. A tervek költségei. A Latorcza szabályozását... = GL, V. évf. 1853. 12. p. Ungvárott 1852. dec. elején Horváth Simon kir. tanácsos vezetésével megalakult a „Latorczaszabályozási társaság". A Latorca árterületének teljes nagyságát még csak ezután határozzák meg. A folyó áradásai legjobban Bereg, Zemplén és Ung megye területeit sújtják. A beregi és zempléni birtokosok az alakuló ülésről mégis távolmaradtak. SZATHMÁRI Károly: Programja a kettős-sebes és fekete-körösök közt fekvő földterület vízmentesítése végett alakuló hydraulicai egyletnek = GL, V. évf. 4-6. sz. 1853. 40-42., 53-55., 67-69. p. A cikk Bodoky Károly szabályozási tervének teljes közzététele, mely terv 1852. februárjában készült a hosszúfoki vízszabályozó társulat megalakulása előtt. A terület jelenlegi árvízi és árvédelmi viszonyai. A megalakítandó társulat céy a és feladata. A cél elérésére szolgáló ármentesítési eljárások. A tervezett munka költségterheinek megosztása a leendő társulat tagjai között. A tervezett munkálatok végrehajtási programja. Térkép: Hosszúfok Feketekörösi hydraulicai egyletek töltés rendszereinek áttekintési térképe. 1852. S. K: Gazdasági állapotok Kalocsa vidékén = GL, V. évf. 1853. 334. p. Mezőgazdasági tárgyú tudósítás. 1853. jún. 30-án kelt leírás a Duna áradásával kapcsolatban. Az áradás okozójának a nem ésszerűen elvégzett bogyiszlói átvágást tartja. Egyesületi működések. A berettyó-sárréti vízszabályozó társulat... = GL, V. évf. 1853. 541. p. A szabályozási terveket Szauer László társulati elnök felterjesztette és a kereskedelmi miniszter