Vámosi Sándor (szerk.): A Vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992) (Források a vízügy múltjából 9. Budapest, 1992)

Bibliográfia (1807-1992) - 1807-1957 időszakban (Fejér László)

megjelent munkáját, amelyben az alibunári mocsarakvízrajzi felvétele kapcsán a lecsapolás lehetőségeit latolgatja. BESZÉDES József: Kaposvíztárgyú értekezés Tudományos értekezés a Kapós vize motsárának tökélletes kiszáríttásáról, melly az 1835- ik esztendei Kapós vízi Társaság és K. Biztossági Köz gyülekezetre készíttetett, (kézirat) SML Acta congr. 1835. No. 2714. TML Acta congr. 1835. No. 690. 1836- 38 BALÁZSHÁZI János r.t.: A' honi vízszabályozások' tökéletesítéséről földművelési tekintetben. M. Tud. Társ. Évkönyvei TV. 1836-38. 184-191. p. A víz növényekre gyakorolt hatásának ismertetése. Csatornarendszerek hazai és külföldi kialakítása. A komplex vízhasznosítás elvének megfogalmazása. Korabeli gátrombolás eset ismertetése. 1839 PETROVICS Pál: A' Duna Pest, Bács és Csongrád alsó magyarországi három vármegyék fövénytenge•S. .lóm. Mi.M t,il.-J., Warnet lett. Au^utlui- 49. Országos nagy csatorna'' terve. Beszedés J. vizmérnök úrtól.') Azon törvényes technical magyar lársaajg , melly ezen or»aagös nagy vizi uUI munkába veendi, nemzetünknek régi forró kívánságát, mellyel már-1723. érben, 1791dík év» törvénykönyv" 67dik czikkelyében, '» mo»t legújabban az 1836dik évbe) végződött országgyűlésen hozott 's as ország' közjavát '* kerekedénél gyarapító magányos vállalatokról szóló 34dik tdrvényczikkben ünnepélyesen kijelentett, fogja teljéiken!. •/. •) Kivonatok illy esimâ, legksaelebb megjelent mankákól : „Kolosvírlól Crétlig hajéihat*, ornájm rügy c«siorn»' tervének és a' fóMiiin' '» Colyó-víiáfy' otalni elvének rövid eliada»». Eredetire, siené Brtiria Jöstef, t. Arad vármegye' táblabírája, kecet- éi tarviii, balatoni, körösi éa berettyói ifasgató viimérnëk PesUn , UariMtn K. A tulajdona. 1839" rében, s... a Tisza iránti viszonyában. Honfiasjavaslat... ezen... folyam szabályozására. Buda, 1839. 16 p. A Duna-Tisza-csatorna ötletének megpendítése, egy Pest fölött kivezetendő csatornával, amely a Tiszát Zentánál érné el. A tervezett csatornától várható előnyök. 1840 ARADBÓL: Fejér-Körösi vízi malmokról külön csatornára. = Századunk, III. évf. 7. sz. 1840. jan. 23. 12 földbirtokos társulatot alakított az elrombolt malmok külön csatornára történő felépítése céh'ából. A Beszédes-féle építkezés eredményeképpen 1839. nov. 7-én az utolsó hat bekapcsolásával mind a 15 malom működni kezdett. A társulás és építkezés előtörténete. CSAPLOVICS Lőrinc szerk: Történeti előadása azoknak, mik a' Sárvíz, Sió és Kapós folyóvizek' mocsárjainak... kiszárítására,... elhatároztattak, történtek és végrehajtattak; s a' miket azon királyi biztosság Pest, Tolna, Baranya és Bács vármegyében a' Duna' folyásának megigazítására elkezdett és végzett; - a' melly egyszersmind az ezen tárgyakkal való bánásmódot magában foglalja. = Századunk, III. évf. 11. sz. 1840. febr. 6. 81-85. p., 12. sz. 1840. febr. 10. 91-94. p. A folyók csatornázásával foglalkozó 1840. évi országgyűlés alkalmából az 1825-ben kelt tanulmányközreadását sokan kérték. E beszámoló volt az 1827. évi 33. tc. egyik alapdokumentuma. 1841 HORVÁTH József: Hivatalos jelentés tek. Zemplén Vármegyében a' Kártékony folyók szabályozási tárgyában tett külső előmunkálatokról. S.A. Újhelyen, 1841. dec. 18. (MTA Kézirattár 183/32) Júl. 25-én megkezdődtek a szintezési munkák, s Beszédes József ig. vízmérnök utasításai alapján a következők történtek: 1. A Kerecsentől Leányvárig tartó szervezett tiszai átmetszés adatainak beszerzése; 2. A Tisza folyása és partjai Kesznyétentől (Sajó beömlés) Csapig terjedő szintezése. A szükséges szintezési munkák ismertetése.