Vámosi Sándor (szerk.): A Vízgazdálkodási társulatok válogatott bibliográfiája (1807-1992) (Források a vízügy múltjából 9. Budapest, 1992)

Bibliográfia (1807-1992) - Áttekintés és útmutató a bibliográfia használatához (Fejér László)

Századunk első felének sajtótükrét böngészve előtérbe kerülnek a vízhasznosításokkal (öntözés, víziút építés... stb.) kapcsolatos cikkek, tanulmányok, kifejezve azt a szövegmódosulást, amelyet a társulatok a magyar társadalom vízgazdálkodási igényeinek kielégítése érdekében magukra vállaltak. Jellegzetes példái ennek a Körösök vidékének öntözése ill. a folyó közlekedési hasznosítására tett társulati erőfeszítések, vagy az ország más vidékén a Hanság, Fertő problémák rendezésére tett kísérletek. Itt is meg kell jegyezni, hogy a bibliográfia néhány - a sajtóban nagy teret kapott témából (pl. a Duna-völgyi lecsapoló csatorna ügyéből) viszonylag szűken merít, meghagyva a továbbkutatás örömét a kérdések iránt érdeklődőknek. Az 1948-ban államosított, majd 1958-ban megindított új típusú társulati mozgalom immár a víziközművesítés feladatát is felvállalva jelentős munkát végzett az ország infrastruktúrájának kiépítésében. A társulatok információs közlönye az 1969-től megjelenő - kezdetben jobbára csak műszaki-jogi rendeleteket és utasításokat közreadó - Vízgazdálkodási Társulatok Tanácsadója az elmúlt évtizedben tartalmában jelentősen bővült. Bibliográfiánk a Tanácsadó csaknem teljes anyagának annotálását elvégezte, lehetővé téve az elmúlt három évtized történéseit szélesebb körű áttekintését. Az 1958-tól napjainkig terjedő időszakra közölt gazdag irodalmi anyag (jegyzőkönyvek, cikkek, tanulmányok, szakmai összeállítások, helyi, területi és országos kiadványok, szakmai kézikönyvek, az érdeklődők számára csaknem teljes körű szakmai (társulati) irodalmi anyagot és értékes adatbázist tárnak fel, melyek hasznos információt nyújthatnak a további részletesebb kutatásokhoz és elemzésekhez mind a vízitársulatok, mind a víziközmű társulatok tevékenységét (1957-1992) érintő témakörökben. A bibliográfia szigorúan kronologikus sorrendben közli az egyes cikkeket, ill. kiadványokat. Az egyes éveknél először a konkrét dátumhoz köthető híradásokat szerepeltetjük, ezeket követik az illető évben megjelent könyvek. Az egyes, társulatokkal kapcsolatos törvények esetén azonban (különösen vonatkozik ez az első világháború előtt megalkotottakra) nem a forrásként megjelönt Magyar Törvénytár-sorozat kiadási esztendejét vettük alapul, hanem a törvény elfogadásának időpontja szerint került az a kronológiai besorolásba. Bár a bibliográfia elvben csak a nyomtatásban megjelent művekkel foglalkozik, néhány esetben kivételt tettünk egy-egy érdekesebb, belső használatra szánt kézirat, vagy levéltári anyag szerepeltetésével. Ezzel elsősorban társulataink figyelmét szeretnénk felhívni a levéltárakban található igen gazdag társulati vonatkozású anyagra. Ritkábbnak, vagy nehezen hozzáférhetőnek ítélt kiadványoknál - a kutatást megkönnyítendő - az őrző könyvtár megfelelő jelzését is megadtuk. Szívünk szerint társulati mutatóval is kiegészítettük volna „Névmutatóinkat, azonban terjedelmi okokból csak a szerzőket, ill. a címben, vagy az annotációban szereplő személyeket vettük lajstromba - bízva abban, hogy a kronológiai rend és a Névmutató kellő segítséget jelent az eligazodásban. Ahol a szerző csak monogrammal látta el írásművét és a betűjel számunkra feloldhatatlan volt, a monogramot kihagytuk a Némutatóból. A Nétmutató kellő segítséget jelent az eligazodásban, ahol a szerző csak monogrammal látta el írásművét és a betűjel számunkra feloldhatatlan volt, a monogramot kihagytuk a Névmutatóból. Mielőtt a rövidítéseket feloldó jegyzékkel lezárnánk útmutatónkat, ezennel is felhívjuk a társulatok figyelmét a tevékenységükkel kapcsolatos sajtótájékoztatás fontosságára, amely nemcsak az érdekeltekkel és a lakossággal kapcsolatos kötelezettség, hanem az utókor iránti figyelem jele is.