Vágás István: Hidrológiai statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1974)

I. A statisztika hidrológiai kérdései

Ugyanezeket az évi maximumok viszonylatában is kifejezhetjük. 600 cm-t meghaladó évi NV csak egyszer (egy évben) fordult elő a 80 év alatt (itt n = 80)

+ 1 év

így

68,2%-os valőszinüségi szintnél

95,4%-os

99,7%-os

0 < p < 2 év 0< p<3 " 0< p< 4 "

a 600 cm-t meghaladó évi NV konfidenciája.

500 cm-t meghaladó évi NV négyszer (négy év során) fordult elő:

ff = +

4x76

80

= 1,95^2 év; igy a konfidencia-intervallumok:

2 < p < 4 év (68,2%) 0 < p < 6 (95,4%)

0 < p < 8 " (99,7%)

400 cm-t meghaladó évi NV 16-szor (16 év során) fordult elő:

ff = +

16x64

80

= 3,58 « 4 év. A konfidencia - intervallumok:

12 < p < 20 év (68,2%) 8 < p < 24 " (95,4%)

4 < p< 28 " (99,7%)

A viszonylag nagy bizonytalanság nem a statisztikai vizsgálati eljárás hibája, ez a folyó természetében rejlő sajátosság.

Helytelen volna a "mérnöki pontosság" látszatát keltve olyan elhanyagolásokat végezni, amelyek ezeket az arányokat "javitják".

Még egy érdekes példát hozhatunk, ezúttal nem is az extrém probléma konfidencia-intervallumának meghatározása, hanem annak eldöntésére, hogy betudható-e a véletlennek, hogy az 1. táblázatban szereplő 80 db NV adat közül 61 db páros és csupán 19 db páratlan. Azt várnánk ugyanis — minthogy a páros és a páratlan vizállás leolvasások várhatóan közel egyenlő megoszlásuak — páros és páratlan leolvasások valószinüsége egyaránt a 0,5 felé konvergál. Az persze előfordulhat, hogy akár a páros, akár a páratlan leolvasás a másikkal szemben egy-egy vizsgálat során többségbe kerül. Nem kötelező pl., hogy két leolvasásnál a fele-fele arányt a természet szigorúan betartsa. 80 év esetében mindenesetre a 40-40 arányhoz közelit várunk.- 31 -