Vágás István: Hidrológiai statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1974)

I. A statisztika hidrológiai kérdései

6. Képezzük az X.fx és Y. szorzatokat, vagyis összeszorozzuk az előzőkben említett két rovat egymással szomszédos értékpárjait. A kapott szorzatokat összegezzük. ,Az összegek jele:Zx.fx ésZY. f . 7. Képezzük a és M középértékeket Zx. fx w Zy.£v M = --------------- es M =----------1— x n y n A számítás után megkeressük M^-et az X értékek között, M -t pedig az Y értékek között. Ha M és M nem kerek szám, akkor 5 tizedig, az öt tize- x y det is beleértve lefelé, 5 tizedtől pedig felfelé kerekítünk. Az M és M x y sorát, ill. oszlopát az x és y jelű rovatokban O-val jelöljük. 8. Elkészítjük a redukált sor- és oszlopszámok rovatait, az x és y rovatokat. M és M rovatába zérust írva minden X és Y rovatot újra kell x y számoznunk, az x rovatban az X -M , az y rovatban pedig Y-M redukció alkalmazásával. X ^ ^9. Képezzük az előző rovatban található értékek második hatványait. (Az x és y^ rovatokat.) A negativ számok a második hatványon pozitív elő­jelűek! 2 2 10. Képezzük az x .f és y .f szorzatokat, majd ezeknek a szorza­x y 2 „2 toknak az összegét. Az összegek jele:Zx .fx ésZy . f . 11. Elkészítjük a korrelációs táblázatot. Minden táblázati kockába, a kocka bal felső sarkába, célszerűen eltérő (pl. piros) színnel beírjuk a kockához tartozó x és y értékek előjelhelyes szorzatát. 12. Külön lapon elvégezzük minden kockára vonatkozóan a piros és a fekete szinü számok előjelhelyes összeszorzását, ezáltal tulajdonképpen a gyakorisági és a korrelációs táblázati értékek szorzatát képezve. Ezeket a szorzatokat kockáról-kockára haladva külön számolóéédulán előjelük figye­lembevételével összeadjuk. Az összeg jele: Zx.y.f. 13. Kiszámítjuk a regressziós egyenespár b és b iránytangenseinek értékeit: • y — x A bj iránytangens az y tengely pozitív irányával, a b2 iránytangens az x tengely pozitív irányával bezárt pozitív szög tangense.- 24 -

Next

/
Thumbnails
Contents