Vágás István: A Tisza árvizei (VIZDOK, Budapest, 1982)

14. Záró megjegyzések

14. Záró megjegyzések A Tisza más folyók viselkedéséhez nehezen hasonlítható önálló egyéniség. Jellemvonásai csak hosszú időre terjedő adatgyűjtéssel és jó megfigyeléssel is­merhetők meg, de még ekkor sem lehetünk teljesen bizonyosak afelől, hogy nem éri-e feltételezéseinket kisebb-nagyobb meglepetés. A Tisza nagy árhullámai nem túlzottan gyakoriak, az igazán veszedelme­sek pedig meglehetősen ritkák. Akkor azonban országos, sőt nemzetközi jelen­tőségre emelkedhetnek. A tiszai árhullámok levonulási lehetőségei bő változatosságúak. Az árhul­lám elindulásakor nem könnyű felismerni, hogy az árvízveszély hol milyen mértékű és azt sem könnyű előrelátni, hogy a levonulás közben milyen további események keletkezhetnek és súlyosbíthatják a kialakuló helyzetet. A száz esztendőnél hosszabb értékelési időszak elegendő volt a vízjárás szélsőségeinek — a legnagyobb vízállásoknak, vízhozamoknak, az árvízcsúcsok találkozási viszonyainak — megállapítására, de nem volt elég az árvizes és a szárazabb időszakok váltakozásának megnyugtató jellemzésére Nem tudjuk — és a szabályozás körülményei miatt nem is tudhatjuk —, hogy az 1895-ben véget ért árvizes időszak voltaképpen mikor kezdődött. Az kétségtelen, hogy utána, 1896 és 1912 között szárazabb, árvízhiányos, 1912 és 1942 között kifeje­zetten árvizes, 1942 és 1962 között árvízmentes időszak következett, majd 1962 óta ismét árvizes évek jöttek, amelyek 1980-ban még nem fejeződtek be. Vé­letlen jellegű ezeknek a periódusoknak a megjelenése és hossza, vagy megha­tározható valamilyen tendenciózus törvényszerűség bennük? Ehhez a száz éves időszak még nem nyújtott elég információt. Árvizes időszakokban nemcsak a szorosan vett árvízvédelem kérdéseivel foglalkoznak — érthetően — sokat, hanem az árvízi hidrológia is ekkor fej­lődik leginkább. Az árvízmentes periódusokban lassan, de biztosan csappan meg az érdeklődés az árvízi kérdések iránt. Ha az árvíz nélküli időszak túlsá­gosan hosszú, egyre kevesebb lesz a vízügyi szolgálatban azoknak a száma, akiknek kellő árvízvédekezési, vagy árvízi hidrológiai tapasztalatuk van, s így a később újra beköszöntő nagyobb árvizek sokakat készületlenül találhatnak. 1970-ben sem voltak már sokan a Tisza mellékén, akiknek 1932-ből, vagy a

Next

/
Thumbnails
Contents