Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A kultúrmérnöki intézmény története. Irta: Rochel Dezső
48 ROCHEL DEZSŐ zett talaj javítási munkálatok kiterjedését és földmunkáját szemléltető ábrákból látjuk, hogy az első évtized fokozatos emelkedést mutat minden téren, mind a megjavított területek nagysága, mind a földmozgósítás tekintetében. Az 1886 utáni egy-két évben a kultúrmérnöki hivataloknak az érvénybe lépő vízjogi törvény végrehajtásával kapcsolatos igénybevétele már erősen csökkenti a talajjavítás ütemét. Azonban néhány év múlva ismét fokozatos haladást mutatnak az évi mennyiségek a hivatalok szaporításának eredményeként is. Az eredmények emelkedésének vagy csökkenésének irányzatát mindig csak több évi eredmény együttes figyelembevételével állapíthatjuk meg, mert egyes évek visszaesése vagy kiemelkedése igen sokféle, a munkálatok előrehaladását segítő vagy gátló körülményben leli magyarázatát, amely körülmények (időjárási és munkásviszonyok, terméseredmények, az ezzel kapcsolatos fizetési készség, teherviselőképesség stb.) a hivatalok tevékenységétől teljesen függetlenek. Érdekes megfigyelni, hogy míg az egy-egy évben lecsapolt terület nagysága az 1896. évtől kezdődőleg fogyóban van, a földmozgósitás évi mennyisége ezt az irányzatot nem követi. Ellenkezőleg, egészen a világháborút megelőző 1913. évig folyton növekszik. Ennek az a magyarázata, hogy a hivatalok már nagyobb részben nem új területek vízmentesítésével foglalkoztak, hanem a talajjavítások megindulta óta eltelt két évtized alatt sok helyen már ismét feliszapolt medrek jókarbar hozatalát végezték, vagyis már fenntartási munkát teljesítettek a korábban kimutatott lecsapolási területeken. A talajjavítási és fenntartási munkálatoknak a világháború előtti időszakban igen szépen indult fejlődését a háború tartania alatt gyors visszaesés váltotta fel, majd az utána következő események és az ország gyászos megcsonkítása teljesen megakasztotta a kultúrmérnöki munkákat. A trianoni békeparancs után a történelmi Magyarország területe egyharmadára csökkent és hegyvidékét a legnagyobb részben elvesztette. A 19 hivatalból kezdetben csak hat, majd Pécs felszabadulásával hét hivatal maradt meg, amelyekhez 1922-ben a Győrben felállított nyolcadik kultúrmérnöki hivatal járult. (6. ábra.) A korona értékének zuhanása minden programmszerű munkát lehetetlenné tett, a talajjavítási és fenntartási munkák pangása következtében a vízfolyások feliszapolódtak s ennek következtében számos lecsapolásnál az eredetileg végrehajtott munkálatok eredménye is veszendőbe ment. A háború utáni időszak munkálatai a pénzügyi egyensúly helyre- állítása után vesznek ismét erősebb lendületet, de az érdekeltségek teljesítőképessége kicsi, majdnem mindenütt állami támogatásra szorulnak. Az államnak ez a támogatása hosszabb lejáratú kölcsönök nyújtásával
