Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
I. rész. A magyar kultúrmérnöki intézmény - A kultúrmérnöki intézmény története. Irta: Rochel Dezső
42 ROCHEL DEZSŐ nemcsak a vízjogi vonatkozású eddigi magyar törvények érezhető hiányainak pótlására, kiegészítésére, — de a víziügyek általános, átfogó rendezését tartalmazó egységes vízjogi törvény előkészítése érdekében is, — beható tanulmányokat folytasson. A nyugati államokbeli, de különösen a fejlett francia és olasz vízjogi törvények alapos tanulmányozása után élénk tevékenységet fejtett ki az új magyar vízjogi törvénytervezet létrehozása körül. Az 1885. évi XXIII. t.-c.-be foglalt új magyar általános vízjog 1886. évi január hó 1-i életbelépése új fejezetet nyitott a kultúrmérnöki intézmény történetében. A törvény és végrehajtási utasítása igen fontos szerepet juttatott a víziügyek intézésében a kultúrmérnöki hivataloknak, amelyek a közigazgatási hatóság szakértői lettek a vízimunkálatok engedélyezésére, végrehajtására, ellenőrzésére és felülvizsgálatára vonatkozó eljárásoknál és határozatoknál. A hatóság köteles a hivatalok szakértői véleményét kikérni, attól eltérő határozatait a hivatalok megfellebbezhetik. Az országos kultúrmérnöki hivatal kerületei a vízjogi törvény életbelépte után önálló m. kir. kultúrmérnöki hivatalok lettek,1 de az országos m. kir. kultúrmérnöki hivatal felügyelete alá tartoznak. A hivatalok ügykörét az 1886. évi március hó 30-án kiadott 17.202/1886. sz. földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet szabályozta. A kerületi kultúrmérnöki hivatalok végezték egyrészt mindazokat a teendőket, amelyeket a talajjavítás terén eddig is végeztek : talaj javítási terveket készítettek és vezették a kiviteli munkálatokat a folyamodó gazdaközönség, érdekeltségek és társulatok részére, a földművelésügyi miniszter megbízása alapján. De végezték mindama vízügyi közigazgatási teendőket is, amelyeket a vízjogi törvény és a végrehajtási rendelet értelmében hatósági szakértői minőségükben teljesíteniök kellett. Ezek a következők : Szakértői véleményt kell adniok minden vízjogi engedélyhez kötött munkálatra nézve a törvényben előírt kérdésekre vonatkozóan. Résztvesznek a helyszíni tárgyaláson és a tárgy iratok alapján részletesen indokolt előterjesztést tesznek az engedélyokirat szövegét tartalmazó határozatra. A munkálatok kivitelét a szükséghez képest ellenőrzik és felülvizsgálatánál közreműködnek. Résztvesznek a kerületükben alakuló vízhasználati társulatok alakuló közgyűlésén. A vízhasználati társulatok ártérfejlesztési, ártérszabályozó és a hozzájárulási kulcsra vonatkozó ügyeiben hatósági szakértői működést fejtenek ki. A földművelésügyi miniszter rendelete értelmében elhelyezik a vízmagassági jegyeket, a hatóságilag engedélyezett vízszínek megjelölésére. 1 Székesfehérvár, Komárom, Miskolc, Kassa, Sátoraljaújhely, Debrecen, Kolozsvár és Budapest székhellyel.
