Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)

Bevezetés. A kultúrmérnöki intézmény nemzetgazdasági jelentősége. Irta: Trümmer Árpád,

Fuchs Károly, a vízmosások megkötéséről Tavy Lajos, a lecsapolásokról és belvízrendezésről Taxner Béla, az alagcsövezésről Udránszky József, a régi 'gárda oszlopa, az öntözésről Szilágyi Gyula, az ivóvízellátásról és szennyvízelvezetésről dr. Lászlóffy Woldemár, az ártézi kutakról Pálsch Ignác, a halászatról Hallóssy Ferenc s végül a szikja vitásról e sorok írója számol be. Mindegyik szerzőnek sikerült a saját tárgyköréből olyan áttekintő képet adni, mely a kultúrmérnökök eddigi működését helyes megvilágításban és élvezetes módon tárja az olvasó elé. A tanulmányokat megfelelő képanyag teszi könnyen szemléltethetővé.

Az utolsó rész a külföldi kultúrmérnöki tevékenységet ismerteti. Itt különböző okok miatt csakis az olasz, német és francia kultúrmérnöki szolgálattal foglalkozhattunk. Ezek elsejét a kiváló olasz vízimérnök, dr. Magnani Bálint tollából és vitéz Lapray Géza dr. jól sikerült fordításában adjuk közre. A másik két tanulmány szerzői : Posewitz Guido dr. és Kun László. Ezek a cikkek alkalmat adnak az olvasónak arra, hogy a magyar és a külföldi kultúrmérnöki tevékenységet saját megítélésében értékelje.

Az egyes tanulmányok írói cikkükben saját egyéni véleményüket fejtik ki; a szerkesztők munkája csakis a tárgykörök megjelölésére és elhatárolására, továbbá a tartalom összhangjára volt figyelemmel. Ezt egyrészt az írói szabadság indokolja, másrészt az a fontos szempont, hogy az egyes kérdésekben önálló nézetek és vélemények is érvényesülhessenek, még akkor is, ha esetleg nem fedik teljesen a hivatalos álláspontot.

Kedves kötelességemnek tartom, hogy őszinte, igaz köszönetét mondjak Becker Ádám, Jankó-Brezovay Miklós, Péch Béla, Rohringer Sándor és Udránszky József idősebb kultúrmérnök társainknak, akik egyrészt becses adatok közlésével, másrészt már említett értékes tanulmányaik átengedésével járultak hozzá a kultúrmérnöki intézmény ismertetéséhez.

Végül nem mulaszthatom el legmelegebb köszönetem kifejezését a szerkesztésben segítő társamnak, dr. Lászlóffy Woldemár kir. műszaki tanácsosnak. Fáradhatatlan és értékes munkássága, amely különösen a cikkek átnézésére, a képanyag kiválasztására és a sajtó alá rendezéssel kapcsolatos munkálatokra terjedt ki, a könyv megjelenéséhez nagyon értékes támogatást nyújtott.

30 TRÜMMER ÁRPÁD : A KULTÚRMÉRNÖKI INTÉZMÉNY JELENTŐSÉGE