Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
Bevezetés. A kultúrmérnöki intézmény nemzetgazdasági jelentősége. Irta: Trümmer Árpád,
Itt 460 kát. holdon permetező öntözéssel termelnek. A beszámoló hét év tapasztalatait dolgozza fel és eszerint a jötermésnél az alábbi terméstöbbletek állapíthatók meg : A KULTÚRMÉRNÖKI INTÉZMÉNY NEMZETGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE 25 Öntözetlenül Öntözéssel Többlet, q/k. hold q/k. hold mintegy Lucerna ................................ 20—25 40—50 100% Csalamádé ...................... 100—200 250—350 100% C ukorrépa............................... 150 240 60% C söves tengeri................ 22—26 35—45 60% Kender...................................... 45 60 30 % F onal-len ................................ 15 25 60% Öntözéses gazdálkodásnál megfelelő trágyázás esetén másodtermés is van. Ez jóformán teljes egészében terméstöbblet, mert hazánkban öntözés nélkül számottevő másodtermés nincs. Az öntözés pénzügyi eredménye 50%-kal nagyobb, mint az öntözés nélkül való gazdálkodásé. A tárgyalt esetben a tiszta haszon kát. holdankint kereken 40 P volt az öntözés javára, a befektetés pedig a legszigorúbb megállapításokkal is 18-5 %-os hasznot hozott. A változó művelési költségek enyhébb értékelésével a haszon 25—26 %-ra is felemelkedik, amiből a beruházás kamatozása és leírása bőven fedezhető. A gyümölcsös és konyhakertészeti öntözések még az előadottaknál is kedvezőbb eredményekkel járnak. Ezeket itt nem részletezzük, mert ezek az öntözési kultúrák nem szaporodhatnak el annyira, mint a takarmányfélékre és kapásnövényekre kiterjedő szántóföldi öntözések, és éppen ezért, — bár értékes kultúrák, — nemzetgazdasági szempontból kisebb jelentőségűek. Hazánkban ma mintegy 20.000 kát. holdnyi öntözés van üzemben. Rövidesen azonban üzembe kerül a tiszafüredi állami öntözőmű, mely 20.000 kát. hold öntözésének a lehetőségét nyitja meg és a békésszent- andrási duzzasztómű, melynek révén további 25.000 kát. hold öntözése valósítható meg. Mérnökeink a magyar mezőgazdaság jövőjére annyira fontos öntözéseket sem hanyagolták el és most a gazdákon múlik, hogy a lehetőségeket felhasználva, megteremtsék az újszerű magyar mezőgazdasági termelést. Az egyéb természetű kultúrmérnöki munkálatok közgazdasági jelentősége sem megvetendő, s ha ezekre nem térek ki részletesebben, annak az az oka, hogy e sorokban csak nagy vonásokkal kívántam a kultúrmérnöki intézmény előnyeire rámutatni. 1,800.000 kát. holdnyi lecsapolás, 50.000 kát. holdnyi alagcsövezés és ugyanennyi öntözési lehetőség megteremtése olyan jelentékeny gazdasági eredmény, amelynek hiányát közgazdaságunk erősen megérezte volna. Azt, hogy megvan, kevésbbé méltányolják, de ha hiányoznék, a kultúrmérnöki munkák
