Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)

III. rész. A kultúrmérnöki szolgálat külföldön. - A francia kultúrmérnöki és talajjavító szolgálat. Irta: Kán László

A FRANCIA KULTÚRMÉRNÖKI SZOLGÁLAT 269 gazdasági alkalmazásáról, vagy villamosüzemű gépek vásárlásáról vagy beépítéséről van szó. Természetes, hogy szövetkezeti vállalkozások éppúgy segítségül hívhatják az államot, mint egyének. A talajjavítási szolgálat szak­emberei támogatva a szövetkezeteket, elkészítik a sajt- és szeszgyárak, a borospincék és gabonatárházak, hűtők, aszalók és más egyéb épít­kezések terveit és költségvetését. A talaj javítási szolgálat hatáskörébe tartozik a terméketlen, mo­csaras, tőzeges vagy szikes területek, hasznot alig hajtó legelők és terméketlen pusztaságok telkesítése is. Franciaországban ezeknek a csekély értékű földeknek az együttes területe mintegy 6-2 millió hektár. Végül a mezőgazdasági mérnökökre hárul a városi és ipari szenny­vizek előnyös mezőgazdasági fölhasználásának a megoldása is. Az elmondottakban nagy vonásokban vázoltuk a francia kultúr­mérnöki és talajjavítási szolgálatnak az 1906. évi állapotnak megfelelő szervezetét és hatáskörét. Az 1910 május hó 12-én kelt kormányrendelet újabb változásokat hozott, de ez a módosítás korántsem volt olyan mélyreható, mint a világháború lezajlása utáni. B) Fejlődés 1918-tól 1939-ig. Alighogy a világháború elmúlt, a francia kormány minden téren nagyszabású építőmunkához kezdett. Természetes, hogy figyelmét a kultúrmérnöki és talajjavítási munkák sem kerülhették el, hisz fokoznia kellett az ország mezőgazdasági termelését. Ezt a célt pedig másként nem érhette el, minthogy egyfelől növelte mezőgazdasági iskoláinak számát és megkönnyítette a gazdák fiainak az iskola látogatását, hogy az ország minél több korszerűen képzett mezőgazdát kapjon, másfelől tudatában lévén annak, hogy a kultúrmérnöki munkák elég­séges műszaki személyzet nélkül nem végezhetők el, 1.) rendkívüli módon emelte a kultúrmérnöki szolgálat (Service du Génié Rural) személyzetét, 2.) 1919-ben kultúrmérnöki főiskolát állított fel (École Supérieure du Génié Rural) és 3.) megalakította a Legfőbb Vízügyi és Kultúrmérnöki Tanácsot (Conseil Supérieur des Eaux. et du Génié Rural). 1. A «Service du Génié Rural» szervezete. Az 1918 december 26-án kelt rendelet a talajjavítási szolgálat­nak (Service des Améliorations Agricoles) kiterjedt ügykörének meg­felelően új nevet: mezőgazdasági műszaki szolgálat (Service du Génié

Next

/
Thumbnails
Contents