Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
III. rész. A kultúrmérnöki szolgálat külföldön. - A németországi kultúrmérnöki szolgálói. Irta: Posewitz A. Guidó dr.
256 POSEWITZ A. GUIDO DR. II. A porosz kultúrmérnöki szolgálat személyzete, 1915—1934. Mérnök-tisztviselők Középfokú tisztviselők Szerződéses alkai mazottak 1 Szerződéses alkalmaz ottak száma együtt Év Bírod, és műsz. főtanácsosok Bírod, és műsz. t anácsosok Bírod. műsz. t anácsosok Bírod, építőm esterek Összesen Talajjavítási f őtitkárok és titkárok Talajjavítási felügyelők Összesen Bírod, építőm esterek és oki. mérnökök Kultúrtechnikusok Megjegyzés s z á m a száma száma 1915—18 . ___ 1 7 70 25 112 172 91 263 ___' ___ 375 1921 6 11 82 18 117 226 103 329 — 100 546 C <D Ol T3 1925 19 44 62 26 151 274 98 372 3 168 691 — bc 3 % 1932 22 21 93 10 146 236 33 369 16 230 745 "oJ 1933 20 19 89 8 136 323 25 348 52 400 884 N £ 1934 20 19 97 12 148 351 25 376 74 500 10241 szembeszökő a középfokú képesítésű tisztviselők nagy száma, akikből Németországban kereken félakkora területre jut egy, mint nálunk. 1933-ban a porosz kultúrmérnöki hivatalok száma 51 volt.1 Vezetőik birodalmi műszaki tanácsosok. A központi igazgatást 20 birodalmi és műszaki főtanácsos és 19 tanácsos végzi. A nemzetiszocialista párt uralomrajutása a nemzetgazdaság minden ágában, és így a kultúrmérnöki munkák terén is, gyökeres változásokkal járt. A külpolitika terén magát függetlenné tett birodalom célja a nemzeti önellátás mielőbbi elérése és ezért az eddigi jelentős élelmiszerbehozatal csökkentésére és egyidejűleg a mezőgazdasági termelés erőteljes fokozására törekszik. Ebben az «élelmezési harcban» (Ernährungskampf) a német gazdáknak (Reichsbauernstand) az irányított mezőgazdasági termelés érdekében a legapróbb faluig kiépített tökéletes szervezete (Bauernführerschaft) és a hivatásuk magaslatán álló kultúrmérnöki hivatalok (legújabb elnevezésük Wasserwirtschaftsamt) a nemzeti munkaszolgálattal karöltve haladtak előre, és mint később részletesen látni fogjuk, 1933—36-ban, az első négyéves munkaterv alatt, egészen rendkívüli eredményeket értek el. Az 1933-ban a nagymértékű munkanélküliség leküzdésére megindult talaj javítási munkák a kultúrmérnöki hivatalokra erejüket felülmúló feladatokat róttak. Ezért részben tehermentesítésük érdekében, részben azért, hogy a tervek elkészítésénél a magasabb gazdasági szempontok jobban érvényesülhessenek, a kultúrmérnöki hivatalok felügyelete alatt álló járási kultúrtechnikai kirendeltségeket szerveztek. A kirendeltségek vezetői kultúrtechnikai szaktanfolyamot végzett kultúrtechnikusok (nem okleveles mérnökök), akik nemcsak a járás területén előforduló 1 Nevük időközben «Kulturbauamt»-ról «Der Kulturbaubeamte»-ra változik.
