Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
III. rész. A kultúrmérnöki szolgálat külföldön. - Az olasz kultúrmérnöki szolgálat. Irta: dr. ing. Magnani Bálint, fordította: vitéz Lapray Géza dr.
250 DR. MAGNANI BÁLINT Tengeri munkálatok. Mólók : elkészültek 3298 m hosszban, épülőfélben 8853 m. elkészültek 4517 m hosszban, épülőfélben 15214 m. elkészültek 800 m hosszban, épülőfélben 2931 m. Rakodópartok : Külső hullámtörő gátak : Töltések és partvédőművek a mélyfekvésű tengerparti területek védelmére : elkészültek 14576 m hosszban, épülőfélben 20397 m hosszban, elkészültek 217.870 m2 területen, épülőfélben 1,028.620 m2 területen. Kikötői és rakodóterek : A 2.) alatt említett törvény alapján létesült vízhasználatok tekintetében a legszámottevőbb eredményt a vízierőtelepek számának és teljesítményének nagyarányú gyarapodása mutatja. Eltekintve a kisebb ipari vízhasználatoktól, amelyeknek legnagyobb része még az elmúlt századokból ered, és csupán azokat az erőműveket véve számításba, melyek a közmunkaügyi minisztérium vízrajzi szolgálatának nyilvántartásában szerepelnek, 1937-ben Olaszországban 1065 száz KW-on felüli teljesítményű vízierőmü működött 4,445.022 KW, és 195 hőerőmű 774.298 KW teljesítőképességgel. Összesen tehát 1260 villamos erőmű volt üzemben 5,219.320 KW együttes teljesítőképességgel, vagyis Olaszország 1937-ben villamos energiaszükségletének 85%-át fedezte a vízierők kihasználása révén. Azóta ez az arány még jobban eltolódott a vízierők javára. A vízierők kihasználásának fejlődésére jellemző, hogy a fasiszta rendszer kezdetén, 1922-ben, még csak 478 villamosmű volt üzemben 1,579.093 KW teljesítőképességgel, ami az 1937. évi teljesítménynek alig 30-2 %-a. A fejlődés azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi tekintetben is számottevő, mert 1922-ben a teljes villamos energiatermelésnek csupán 72 %-a volt vízierőkihasználás révén előállítható, szemben az 1937. évi 85%-kal. Ha a tényleg termelt és felhasznált villamos energia mennyiségét nézzük, a hő- és vízienergia számaránya még kedvezőbb. Az 1937-ben termelt 15188 millió KW-óra energiából a vízierőtelepek 14623 millió KW-órát szolgáltattak, a hőelektromos telepek pedig csak 565 millió KW-órát, vagyis a teljes termelt és felhasznált energiamennyiségnek csupán 3-7%-át. Megjegyzendő azonban, hogy az 565 millió KW-órányi höelektromos-energiából 125 millió KW-óra, azaz 22-2% előállítása a toscanai természetes gőzforrások felhasználásával történt. Figyelemreméltó az is, hogy a vízierőművek 14623 millió KW-órányi termeléséből
