Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
Bevezetés. A kultúrmérnöki intézmény nemzetgazdasági jelentősége. Irta: Trümmer Árpád,
A mederrendezési munkák értékelése csak pontos adatok alapján lehetséges. Egy ilyen munka napvilágot is látott1 és érdekes képet ad egy elvégzett mederrendezés gazdasági és pénzügyi eredményeiről. Szerzője a Koppány-völgyet átszelő patak rendezéséről számolt be. A munka 9 községet érintett és 2146 kát. holdnyi területet vízmentesített. A kivitelre fordított költség kereken 180.000 pengő volt, vagyis egy kát. holdra 83-50 pengő befektetés esett. Ez már az aránylag nagy befektetéssel létesített munkák sorába tartozik s ezért a reá vonatkozó adatok annál értékesebbek, mert a kisebb költséggel végrehajtott meder- rendezések gazdasági értékére kedvező fényt vetnek. A tanulmány a rendezés előtti 1928—31. évek és a szabályozás utáni 1933—34. évek eredményeit dolgozza fel. Ezek szerint a rendezés végrehajtása után az ártérbe eső földek vételára 25—200 százalékkal emelkedett. A rétek értékemelkedése kát. holdankint átlagosan 203 pengő, vagyis a befektetésnek két és félszerese volt. Mezőgazdasági szempontból a széna minősége javult, az eladási ár növekedett. Az 1928—31-es évek kát. holdankinti 8-6 q szénahozama 14-2 q-ra, az átlagos q-kinti széna ár 2-10 P-ről 3-05 P-re emelkedett. A fenti adatok alapján megállapítható volt, hogy a szabályozás előtti években az ártéren termett összes széna 16.480 q volt s ez a rendezés után 27.249 q-ra, a termés pénzértéke pedig 34.502 pengőről 80.968 P-re emelkedett. Ezek a pontos adatokon nyugvó vizsgálatok azt mutatják, hogy a Koppány-patak medrének rendezése, ami 180.000 pengőbe került, a gazdáknak már a rendezés utáni első években 435.000 pengőt hozott a földek értékemelkedésében és azonfelül évi 46.000 pengő többletbevételt is. A kérdésre vonatkozólag némi tájékozást találunk a Hernádvölgy patakjainak rendezéséről közzétett tanulmányban is.1 2 Itt négy patak rendezésével összesen 6058 kát. holdnyi terület vízmentesítéséről van szó, mely 561 kát. hold kivételével már el is készült. Az egy kát. holdra eső befektetés az egyes patakoknál 71-32, 72-70, 111-10 és 159-14 P, átlagban 97-18 pengő. A talajjavítás érdekében végzett befektetés (amelynek egy része azonban állami támogatás volt) évi kamata és törlesztési hányada a fenti sorrendben 5-71, 5-82, 8-88 és 12-73 P-t, átlagosan 7-78 P-t jelent. Ezt a terhet — írja a szerző — az évi fenntartás 2—3 pengős terhével együtt már 1 q-s terméstöbbletből fedezni lehet, nem is szólva a víztől jobban védett területen folyó gazdálkodás egyéb előnyeiről. 1 Mantuanó József: A Nagykoppány-patak szabályozásának gazdasági jelentősége. Vízügyi Közlemények, 1937. évf., 1. sz. 2 Trümmer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése. Vízügyi Közlemények, 1933. évf., 1. sz. A KULTÚRMÉRNÖKI INTÉZMÉNY NEMZETGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE 21
