Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Halászat. Irta: Hallóssy Ferenc
HALÁSZAT 237 emelni. És erre nagy szükségünk is lenne, hogy a halkivitel ingadozásából eredő áresésektől termelőinket megkímélje. Ilyen adottságok közt a mesterséges haltenyésztésnek rendkívüli jelentősége van. Általa a hazánkban nagy mennyiségben található és másra fel nem használható területeken jövedelmező mezőgazdasági termelés indítható meg. A vizenyős réteken, mocsaras és tőzeges területeken kívül Magyarországon csak szikesekből kb. 700.000 kát. hold hever parlagon, vagy hoz említésre sem méltó kis jövedelmet. Pedig tógazdaságaink múltja megmutatta, hogy ezek a más célra alkalmatlan vagy csak nagy költséggel telkesíthető területek rendkívül előnyösen hasznosíthatók, mint halastavak. A tőzeges-mocsaras altalajon létesített tógazdaságok közül hivatkozunk a somogysárdi, balatonlellei, csurgói, geszti, homokszentgyörgyi, felsőberecskei, somogyszentimrei, sárosfői, szentpéterföldei tógazdaságokra, a szikes talajú tógazdaságok közül pedig a biharugrai (133. kép), a hortobágyi (136. kép), és a szegedi fehértói (140. kép) tógazdaságokra mutatunk rá, amelynek területe kb. 4000 kát. hold. Mindegyikük jól működik és gazdaságilag kifizetődik, mert ellenkező esetben már régen megszűnt volna. A tógazdaság létesítése sok esetben talajjavítás jellegű és esetleg olcsóbb, mint az altalaj más módon való megjavítása. A tógazdaságok további jelentősége, hogy üzemük rendkívül sok munkát igényel, ami figyelemmel km2-kint 96-os népsűrűségünkre, a mezőgazdasági munkanélküliség enyhítése szempontjából fontos. Nagyobb gazdaságokban viszont a tógazdaság melléküzem lehet, 4— és ez gyakori eset, — amikor külön személyzetet alig igényel. Rendkívül szerencsésen egészíti ki a sertéshízlaló üzemeket, mert a trágya gazdaságos felhasználását biztosítja (Enying). A sertéstrágyának a tógazdaságban kettős szerepe van : a talajt és vizet trágyázza, emésztetlenül maradt szemes része pedig haltáplálékul szolgál. Űjabb jelentősége a tógazdasági termelésnek az, hogy összeköthető a nagyobb öntözésekkel. Mind a halászatnak, mind az öntözésnek víz kell, az elsőnek különösen tavasszal, a másodiknak nyáron. Az öntözőcsatornák tehát a halászat érdekeit is kielégíthetik, ami a befektetések jobb kihasználását teszi lehetővé. A haleledel rendkívül egészséges, ezért jelentős néptáplálék. Mint könnyen emészthető húsétel pedig a betegek étrendjében nélkülözhetetlen. Jelentősége van azonban külkereskedelmi mérlegünk javítása és ealutaszükségletünk fedezése szempontjából is. Mint az alábbi táblázat mutatja, halkivitelünk értéke 1930-ban több mint 3,000.000 P volt. Azóta ez a szám erősen megfogyatkozott, mert csehországi és lengyel- országi kivitelünk csaknem teljesen megszűnt. Az angliai és palesztinai kivitel csak részben ellensúlyozta ezt. (23. ábra).
