Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)

II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Artézi kutak. Irta: Pátsch Ignác

AZ ARTÉZI KUTAKRÓL

221

ben összpontosíttassék. Ezzel elkerülhető volna az, hogy az engedély iránti kérvénynek az elintézése, sokszor csak alaki okokból való vándorlása miatt, elhúzódjék és a felelősség megoszoljék.

Ilyen szervnek kínálkoznak a helyi ismeretekkel rendelkező, a közönséggel állandóan érintkezésben lévő és vízjogi engedélyezéseknél amúgy is minden esetben közreműködő m. kir. kultúrmérnöki hivatalok. A M. Kir. Földtani Intézetnek ebbe a szerepkörbe való beállítása azért volna nehezebb, mert az személyzete létszámának lényeges emelésével járna és mert egyes országrészek Budapesttől távol esnek.

Itt említem meg, hogy időszerű volna a közületek vízellátásával foglalkozó iparügyi minisztériumi ügyosztályt újból a vízügyi műszaki szolgálat szervezetébe olvasztani.

2. A kultúrmérnöki hivatalok bővített szerepkörükben csak az esetben felelhetnek meg, ha az új feladatra megfelelően felkészülnek. Evégből szükséges, hogy mindazok a tudományágak, amelyek az artézi kutak telepítésével és használatával valamilyen vonatkozásban vannak, a műegyetem mérnöki szakosztályán több helyet kapjanak, nehogy egyes kérdésekhez a szakértő autodidaktaként kényszerüljön hozzá- szólani, amikor a szakvélemény értéke és megbízhatósága csak az egyéni rátermettségen múlik.

3. A földtani szelvényekre vonatkozó adatgyűjtés és fontosabb kérdések tanulmányozása, mint amilyen pl. az artézi víz keletkezésének geológiai meghatározása, egyes vízszintek igénybevétele, helyes kút- telepítési távolság meghatározása, stb., a M. Kir. Földtani Intézet feladatává volna teendő. Az intézet az adatokat a kultúrmérnöki hivataloknak hivatalból bocsátaná rendelkezésére, amelyek ezeket kartotékban tartanák nyilván.

4. A 23.963/1933. sz. földművelésügyi miniszteri körrendelet módosításával az ország bizonyos részében a próbafúrások és próbakutak megfúrását is előzetes hatósági engedélyhez kellene kötni, mert az egyszerű bejelentés ma, amikor azok az országrészek, melyekben artézi víz felszínre hozható, geológiailag fel vannak tárva, csak visszaélésekre ad alkalmat és amellett a Földtani Intézet részére kötelező adatgyűjtést is hiányossá teszi.

5. A kútfúrási ipar gyakorlása ne csak iparengedély megszerzéséhez, hanem képesítéshez is legyen kötve. Képesítésre alkalmasak volnának a vas- és fémipari szakiskolák, amelyeknél tanfolyam hallgatásához és vizsgához lehetne kötni a képesítést.

6. Az artézi kutak csőanyagának minősége és méretei, szerelvényei, a vízvezetéki alkatrészek, a szűrőzések módja, stb. szabványosítandók volnának. Ezzel mind a köz-, mind a magánérdek lényeges védelemhez jutna, különösen akkor, ha az építés ellenőrzése is rendszeresíttetnék.