Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
Bevezetés. A kultúrmérnöki intézmény nemzetgazdasági jelentősége. Irta: Trümmer Árpád,
14 TRÜMMER ÁRPÁD nek kialakulási időszakául kell megjelölnünk. A fejlődő műszaki tudományt és a már megszerzett tapasztalatokat segítségül véve, az egyes munkálatok tervezése és végrehajtása egyre célszerűbbé és gazdaságosabbá vált, a vízjogi törvény végrehajtása körül a kezdetben mutatkozó és elkerülhetetlen bizonytalanságok helyébe a törvény helyes végrehajtását biztosító egységes gyakorlat lépett, és mondhatjuk, hogy a kultúrmérnöki szolgálat működésének első negyedszázada alatt a fejlődésnek olyan magas fokára jutott el, ahonnan a további haladás már csak mérsékeltebb iramban történhetett. Ezzel természetesen nem akarjuk azt mondani, hogy kultúrmérnökeink mindenben tökéletes munkát végeztek, különösen akkor nem, ha az eredményeket a műszaki, talajtani és gazdaságtudományok mai eredményei alapján bíráljuk. Viszont az, hogy egyes kérdéseket ma már más nézőpontból ítélünk meg, mint elődeink, mert az említett tudományok időközben történt rohamos fejlődése ezt lehetővé teszi, semmit sem von le azoknak az érdemeiből, akik munkájukat a tudomány akkori állásának és legjobb tudásuknak megfelelően végezték és a magyar talajjavításoknak nemcsak hazánkban, hanem a külföld előtt is jó hírnevet szereztek. * * * Ha azt akarjuk vizsgálni, hogy mi volt a kultúrmérnökség működésének a hatása a mezőgazdasági termelésre és azon keresztül az ország közgazdasági életére, és mekkora a jelentősége, akkor közelebbről kell foglalkoznunk a kultúrmérnöki működés egyes ágazataival. Az az általános meghatározás, hogy a kultúrmérnökség talajjavítással foglalkozó szervezet, ma már nem fedi teljesen a szolgálat munkakörét, amely az idők folyamán szétágazóan fejlődött és nemcsak a mezőgazdasági termelést érinti, hanem az ipart és a népesség széles rétegeit is. A kultúrmérnökség a vízgazdálkodás számos ágazatával foglalkozik, mert nemcsak a vizek kártételeit elhárító ú. n. vízrendezési munkálatokat végez, hanem a vízhasznosítás több ágazata is működési körébe tartozik. Ha az egyes munkaköröket e meghatározás szerint csoportosítjuk, akkor a következő osztályozást kapjuk : I. I. csoport. Vízrendészeti munkák. 1. Patakszabályozások és medertisztogatások, 2. a nem hajózható folyók szabályozása és mederrendezése, ezekkel kapcsolatban 3. a vízmosások megkötése,
