Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Öntözések. Irta: Szilágyi Gyula
ÖNTÖZÉSEK 183 zés. Tőle vesszük a Csonka-Magyarország területén a huszas évek folyamán létesült öntözések alábbi statisztikáját.1 II. Az 1920>as években létesült öntözések. Sorszám | A z illetékes m. kir. kultúrmérnöki hivatal Az öntözések száma Rét és s zántó Permetező Kert, bolgár R izs Altalajnedvesítő Összesen kát. holdban öntözés területe kát. holdakban í. Szombathely ......... 7 35 1 40 24 2 __ 201 2. G yőr ........................ 1 3 46 3.187 139 — — 3.372 3. Székesfehérvár .... 25 58 1.094 776-5 — — 1.928-5 4. Pécs........................... 19 ■— 120 96 — 2.700 2.916 5. Budapest ............... 2 5 100 398 284 — — 782 6. Hódmezővásárhely 14 47 900 48 161 — 1.156 7. Debrecen ............... 20 — 80 190 69 — 3 39 8. Miskolc.................... 15 2 0 450 150-5 — — 620-5 Összesen . . 138 306 6.369 1.708-0 — — 11.315-0 Trümmer a táblázat adataihoz megjegyzi, hogy «a számbeli eredmény eléri az 1889—1898. évek eredményét, amely 11.317 holdnyi volt. Az eredmény eléréséhez a permetező öntözések járultak hozzá, mert ilyet 6369 kát. holdon rendeztek be». A huszas évek folyamán a fenti számadatok szerint az öntözések fellendüléséről kellene beszélnünk. Valóban, az öntözések száma kultúrmérnöki hivatalaink nagy teljesítményét mutatja, sajnos azonban, ezeknek az öntözéseknek igen tekintélyes része csak rövid életű üzleti vállalkozásnak bizonyult. A huszas évek második felében bekövetkezett mezőgazdasági válságnak és a terményárak leromlásának nehéz idejét legtöbbjük nem élte túl. A rohamosan létesült kertészeti és permetező öntözések közül igen sok néhány évi üzem után megszűnt. Feltűnő még a rétöntözések háttérbeszorulása is annyira, hogy nemcsak újak nem keletkeztek, hanem még a régebbiek közül is többel felhagytak. Ezzel öntözéseink jellege lényeges változáson ment át, mert a háború előtti rétöntözések mellett előtérbe lépett a permetező szántóföldi és a kerti öntözés, s különösen az utóbbival kezdetét vette az önálló kisgazda-öntözések szórványos elterjedése (99—100. kép). A huszas években az öntözés iránti érdeklődés ismét felvetette az Alföld nagyarányú öntözésének a gondolatát. A megmaradt csonkaország számára az Alföld mezőgazdasági termelésének mennyisége és biztonsága sokkal súlyosabban esett latba, mint Nagy-Magyarország 1 I. h. 40. old.
