Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Lecsapolás és belvízrendezés. Irta: Taxner Béla
Lecsapolás és belvízrendezés. Irta: Taxner Béla. A lecsapolás fogalmával a nagyközönség általában tisztában van és ezt a szót használja is. Sokkal szerencsésebb kifejezés, mint közvetlen elődje, a «mocsár-kiszárítás». Ezzel a túlságos kiszárítás fogalma van összekapcsolva, amitől pedig igen sokan félnek és ezért ellenezték a lecsapolások elvégzését. Kevésbbé ismert fogalom azonban a belvízlevezetés; éppen ezért azt hiszem, hogy elöljáróban a kettő közötti különbséget kell tisztáznunk. Kenessey Béla a vízgazdálkodásról szóló összefoglaló művében1 így ír: «Belvizeken azokat a vizeket értjük, amik csapadékból, forrásokból, vagy felfakadó talajvízből, az elárasztástól különben megvédett területrész felszínén gyűlnek össze és amelyeknek szabad lefolyását az elárasztás ellen védő töltések akadályozzák meg». A töltés lehet természetes is, amilyen pl. : a balatonmenti «bepkeks-et a tótól elválasztó homoktúrzás. (Keletkezésüket Cholnoky Jenő magyarázza meg igen érdekesen és szemléltetően.) Nem számít tehát belvíznek sem a talajvíz, sem a földárja, mindaddig, amíg a talaj felszínére nem kerül. Ezzel ellentétben minden, a töltések koronaszintjénél magasabban fekvő területről az ártérre jutó víz az ártérre nézve külvíz. Ha mesterséges töltés építésével területünket megvédtük az elárasztástól, még hátra van a belvizek rendezése, levezetése. E nélkül a felszínen összegyűlő felfakadó vizek áraszthatnák el földjeinket. Élesen elkülöníti Kenessey a lecsapolásokat a belvízlevezetésektől. A különbség a végzett munka céljában van, mert azok a módok, ahogyan a kettőt végrehajtjuk, azonosak. Míg ugyanis a belvízlevezetés célja csupán a felületi vizek elvezetése, a lecsapolás határozottan talajjavító, — a káros talajvíz szintjét is mélyebbre szállító, — megoldási mód. Szigorúan véve tehát nem nevezhető lecsapolásnak, ha egy lefolyásnélküli vízállásos területről egy vagy több árok ásásával elvezetjük a vizet, 1 Kenessey Béla: Vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelésben. A m. kir. földművelésügyi miniszter kiadványai, 1933. év, 5. sz.
