Trummer Árpád - Lászlóffy Woldemár: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest, 1940)
II. rész. A kultúrmérnökök munkássága - Vízmosáskötő munkálatok. Irta: Tavy Lajos
148 TAVY LAJOS a különböző gátmagasságokhoz tartozó költségek görbéjének segítségével dönthetjük el.1 így a több kis gát együttes költsége egy nagy gát költségével közvetlenül összehasonlítható. A gátak alaprajzi elrendezésénél a kezdetben gyakran választott tetszetős köríves alak csak abban az esetben indokolt, ha a gát szilárdan ellenálló sziklára vagy hídpillérekre támaszkodik, vagyis boltozatként számítható. Egyébként most már csak egyenes gátakat építünk, mert az íves alak előállítása drágább és megépítése a kitűzés nehézségei miatt körülményesebb. A hordalékfogó gátakat lehetőleg felülről lefelé haladó sorrendben és mindenkor a fej gáttal megkezdve építsük. Csekély mélységű fejrágó- dásoknál általában gát, mélyeknél inkább surrantó alkalmazása gazdaságos. A gátudvarokat a vízmozgás lassúbbá tételére dugványokkal be- fásítjuk. A partoldalakat akác- vagy diócsemetékkel, a mederfeneket a nedves talajt inkább kedvelő és árnyékot eltűrő fűz-, vagy kanadai nyárfacsemetékkel ültetjük be. Az utóbbiakkal, különösen mert feltűnő gyorsan fejlődnek, igen kedvező tapasztalatokat szereztünk. Ha a vízmosásokból kisodort hordalék az alsó szakaszon felgyülemlik és anyaga lösz vagy laza homok, — ezt a mederszakaszt rendszerint burkolni kell, mert a finomszemcséjű hordalékban ásott meder nem tartható fenn. A surrantókat lehetőleg a víz hozzáfolyásának irányában kell elhelyezni, vagy megfelelő terelőfallal kell biztosítani, hogy az árvíz a surrantót el ne kerülje és ne vájjon ki magának új vízmosást. A surrantok csak akkor építhetők meg külön energiatörő vagy csillapítóláda nélkül, ha az alattuk következő hordalékfogó gát már előzőleg kiépült és gátudvarában a surrantó küszöbéig visszaiszapol. Általában véve megszokott, hogy mire egy szabályozási terv meg valósul, a vízmosás képe teljesen megváltozik. Ezért az építésnél a gátak elhelyezését, alakját és méreteit rendesen meg kell változtatni, ami meglehetős feltalálóképességet és leleményességet kíván az építésvezetőtől. Az alapterv minden egyes gát részleteire kiterjedő aprólékos kidolgozása kárbaveszett munka szokott lenni. Ezért ma már általában csak egy-egy mintatervet készítünk a különböző gáttípusokra, a faltömegek mennyiségét képletek segélyével hozzávetőleg előirányozzuk és a részlettervet a kivitelt közvetlenül megelőző felvétel alapján készítjük el a mindenkori helyzetnek megfelelően. * * * A vízmosások keletkezésének okát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ha a talaj kedvezőtlen földtani alakulatából, földrétegek csuszamlásából Trümmer: Újabb vízmosáskötéseink.
