Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
6. Síkvidéki vizrendezési munkákkal kapcsolatos műszaki-gazdasági vizsgálatok.
6. Síkvidéki vízrendezési munkákkal kapcsoiuioa műszaki gazdasági vizsgálatok A síkvidéki vízrendezés tervezési alapelveinek megfogalmazása során kimondtuk, hogy a müvek kiépítési mértékét úgy kell meghatározni, hogy a ráfordítások az elhárított kárral összhangban legyenek. Ennek ellenőrzésére és igazolására a síkvidéki vizrendezési munkák tervezéséhez részletes vagy egyszerűsített műszaki-gazdasági 'vizsgálatokat végeznek. A műszaki-gazdasági vizsgálatokkal az abszolút vagy relativ gazdasági hatékonyság megállapitására törekednek. Az abszolút gazdasági hatékonyság vizsgálatával az mutatható ki, hogy egy műszaki beavatkozás önmagában vizsgálva hatékony /gazdaságos/-e vagy nem. Jellemzésére a gn gazdasági hatékonysági /jövedelmezőségi/ mutató vagy reciprok értéke a t megtérülési idő használható, ami síkvidéki vizrendezési beruházásoknál az alábbi képletből számítható: _ = 1 = ÜK - H R gn t B ' ahol K - a beavatkozással elhárított átlagos évi kár; R - a beavatkozás átlagos évi ráfordításai /amortizáció, fenntartás, üzem/; B - az egyszeri beruházási költség. A gazdaságosnak minősíthető beruházásokat a gazdasági hatékonysági mutató bizonyos határértékeivel jellemzik, amik a népgazdaság fejlettségi állapotától függően változnak. Jelenleg a beruházást gazdaságosnak minősithatjük, ha gn>0,10, azaz a t megtérülési idő 10 évnél rövidebb. Az abszolút gazdasági hatékonyság vizsgálatával kimutatható ugyan, hogy egy tervezett beavatkozás gazdaságosnak mi- nősitható-e, de nem állapítható meg, hogy a tervezett megoldás valóban az adott helyzetben legkedvezőbb-e. Erre a célra a változatok összehasonlítására szolgáló relativ hatékonysági vizsgálatok alkalmasak. A relativ hatékonyság jellemzésére az egyes változatok összesített népgazdasági ráfordításai /Rí/ használhatók, ami a még elfogadható gazdasági hatékony- sági mutató, mint eszközlekötési tényező segítségével /en = gnMiN/ számításba veszi a beruházások megkívánt hatékonyságát és az adott esetben, vizkárelháritási beruházásoknál, az el nem háritott kár évi átlagos értékét /Ki/ ugyancsak a népgazdasági ráfordításként veszi számításba, azaz 101
