Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)

5. Mezőgazdasági üzemek síkvidéki vizrendezési feladatai

ereszek helyét a fő közlekedési irányok /a tábla és az üzemegység, géptelep stb. kölcsönös helyzete/ alapján úgy kell meghatározni, hogy az áteresz használata miatt felesleges utat minél kevesebbet kelljen megtenni és igy az utrövidités ne csábíthasson az árok áttöltésére. Kedvező esetekben a tábla menti árkok vonalvezetésével a táblákra való bejárás műtárgy nélkül is megoldható. A csatornák túlzott lemélyítésének elkerülésére helyileg gazdaságos lehet szivattyús átemelést előirányozni. A szivattyúzást kutgyürükből összeállítható szivóakna beépítésével kell megkönnyiteni.

A csatornákból kikerülő földet vagy a csatornanyitó eke alkalmazásához szükséges földnyesős terepkiegyenlitéssel kitermelt földet a táblaközti utak kiemelésére kell fordítani.

Kedvezőtlen domborzati vagy talajadottságok esetén a táblák szélén vezetett csatornahálózat nem biztosítja a teljes tábla viztelenitését. A viznek a táblán belüli mélyedésekből való eltávolítására átmüvelhető, lapos rézsűjü hajlatokat /vápákat/ kell kialakítani. A hajlatok többszöri szét- szántással, sáncolóval vagy talajsimitó többszöri járatásával alakíthatók ki. Kedvezőtlen talaj adottságok /felszínhez közeli vizzáró réteg, feltörő talajviz, stb./ esetén a felszíni vizelvezetést alagcsövezéssel kell összekapcsolni. Az alagcsövezés tervezési kérdéseivel a Dombvidéki vízrendezés tárgy keretében foglalkoztunk.

A műszaki müveket szervesen kiegészítik azok az agrotechnikai, talajművelési munkálatok, amelyek a káros vizek mennyiségét csökkentik, a vizek hasznos visszatartását elősegítik. Szántóföldeken a talaj hasznos vizbefogadóképessé- gének növelésére kell törekedni a talajtípusnak megfelelő talajmüvelési mód alkalmazásával. Ide tartozik mindenekelőtt a mélyszántás. Laza, homokos talajon bőséges szervestrágyázás, zöldtrágyázás javitja a talaj hasznos vizbefogadóképes- ségét. Kötött talajon az altalajlazitás, vagy a talajmüvelés keretében rendszeresen megismételt vakonddrénezés növeli a talaj szelvény vizvisszatartó képességét. Legelőterületeken a beszivárgási idő megnövelésére, a viznek a legelőn való visszatartására és ezzel a szántóterületek elöntésének elkerülésére övgátolást, sáncolást, kalitkázást lehet alkalmazni.

üzemszervezési téren a vetésterv megfelelő összeállitá- sa és szükség szerinti rugalmas módosítása ad lehetőséget a belvízkárok minimálisra való csökkentésére. A belvízzel veszélyeztetett táblán termelendő növények megállapításánál már eleve a vízkárokkal szemben kevésbé érzékeny növényeket kell számításba venni. Tavaszi /hóolvadásos/ belvizeknél már van lehetőség a vetésterv rugalmas megváltoztatására. Az évközi növényápolási és betakarítás! munkák tervezésénél szintén tekintettel kell lenni a belvízzel való veszélyeztettségre és az adott év belvizi viszonyaira.

A belvizi helyzet bekövetkeztekor törekedni kell az üzemen belüli védekezési munkákkal is a károk csökkentésére. Gyakori eset, hogy a táblák melletti csatornák vizszine le99