Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)

5. Mezőgazdasági üzemek síkvidéki vizrendezési feladatai

5. Mezőgazdasági üzemek sikvidéki vizrendszeri feladatai A mezőgazdasági üzemek vízrendezési tevékenységével kapcsolatos feladatok nemcsak méretben, de jellegükben, mi­nőségükben is eltérnek az állami vízrendezési feladatoktól. Mig ez utóbbiak vonalmenti /csatorna/ és pontszerű müvek /mü tárgyak, szivattyútelepek/ létesítésére és üzemére vonatkoz­nak, az üzemen belüli feladatoknál elsősorban a területi fel adatok jelentkeznek. A másik jellemző eltérés, hogy az üzemen belüli felada­toknál a létesítmények építési, és üzemelési feladatai össze­mosódnak. Egyes tevékenységek /mélyszántás, altalajlazitás, ővgátolás/ hatásukat csak viszonylag rövid ideig éreztetik, ezért ezeket rendszeres időközönként /a talajelőkészitési munkák keretében/ meg kell ismételni. A sikvidéki területen gazdálkodó mezőgazdasági nagyüze­mek üzemen belüli vízrendezési feladatait a következő rész­feladatokra bonthatjuk fel: a/ műszaki tevékenységek; b/ agrotechnikai tevékenységek; c/ üzemszervezési feladatok; d/ védekezési feladatok. Az egyes feladatok egymást kiegészítő komplex egységet képviselnek, a részfeladatok gyakran egymásba fonódnak, il­letve egymást kiegészítik. Az üzemen belüli sikvidéki vízrendezés műszaki felada­tai az utolsórendü csatorna /árok/ hálózat kijelölését, épí­tését és fenntartását foglalják magukba. Annak érdekében, hogy a csatornák a művelést minél kevésbé akadályozzák, a csatornahálózattal a művelési egységek /táblák/ határvonala­ihoz kell alkalmazkodni. Ennek elősegítésére a tervezést meg előzőén felül kell vizsgálni a meglevő táblásitást és szük­ség esetén /az egyéb befolyásoló tényezők figyelembevételé­vel/ módosítani kell. A helyi domborzati viszonyok döntik el, hogy a táblák mindegyik oldalára, vagy csak a lejtőirá- nyu oldalára kell csatornát építeni /44. ábra/. Szintén a domborzat alapján határozható meg, hogy amennyiben két táb­la között ut van, annak mindkét oldalára folyamatos esésű, hálózatba tartozó csatornát, vagy valamelyik oldalára csak az útfelületről lefolyó vizeket befogadó árkot kell létesí­teni. A táblák határvonalain létesítendő csatornák kereszt- szelvényi méretei hidraulikai számításokból nem határozhatók meg. Minimális mélységüket az szabja meg, hogy túl kis mély­97

Next

/
Thumbnails
Contents