Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
4. Belvízrendszerek üzeme
A tervezett mederszelvényt 3-5 évenként /kisebb csatornáknál gyakrabban, nagyobbaknál ritkábban/ kotrással kell helyreállítani. A fenntartási kotrást - az építéshez hasonlóan - a tervezett mederszelvénynek legjobban megfelelő föld- munkagéppel kell elvégezni. A jelenleg elterjedt merevkaru és vonóköteles kotrók üzeme akkor gazdaságos, ha a csatornából folyóméterenként 1,0-1,5 m^-nél több anyagot kell eltávo- litani. Ha ilyen mértékű feliszapolódást a csatorna nem tűr el, megfontolandó, hogy a fenntartás során a tervezettnél nagyobb szelvényt alakítsanak ki és ezzel meghosszabbítsák a következő fenntartási kotrásig terjedő időszak hosszát. Egyes szakaszokon /pl. ahol a rézsülábakban folyós homokréteg van/ a fenntartási kotrással nem lehet tartós eredményt elérni, mivel a szelvény rövid időn belül újra összefolyik. Ebben az esetben a fenntartás során kell a szükséges meder- biztositási munkákat /burkolat, támasztó elem stb./. elvégezni a csatornaszakasz üzemi tapasztalatai alapján. Széles, vizzel telt medrek tisztítására uszókotrók alkalmazhatók. Célszerű a megbontott mederanyagot úszó csővezetéken hidraulikus utón a depóniába szállítani. A csatornahálózat műtárgyai általában kevés fenntartási munkát igényelnek. A legfontosabb itt az, hogy az esetleges hibákat haladéktalanul ki kell javitani, mert amig egy utóburkolat kezdődő kimosása néhány kő helyreállításával köny- nyen javítható, a hiba elhanyagolása esetén a kimosás rohamosan továbbfejlődik és magának a műtárgynak az állékonyságát veszélyeztetheti. A kezdődő hibákat rendszeres bejárással, ellenőrzéssel lehet feltárni, ami a belvizi csatornaő- rok feladata. A műtárgyak fenntartási munkáinak keretében az acélszerkezeteket /zsilip, tok, cső/ legalább kétévenként le kell mázolni, a mozgó szerkezeteket pedig zsirozni kell. Különös gonddal kell elvégezni az árvédelmi töltésbe épülő műtárgyak rendszeres fenntartási karbantartási munkáit. A műtárgyak állapotát az évenkénti árvédelmi ellenőrzések során felülvizsgálják és az észrevételeket jegyzőkönyvben rögzítik. A vizsgálat idejére a műtárgyakat vizteleniteni kell, hogy a csőzsilipek, közép és mélyvezetésű szivattyutelepi nyomócsövek belső részletes vizsgálatát is lehetővé tegyék. A feltárt hibákat haladéktalanul ki kell javitani. 4.2 Belvizi észlelések A belvízrendszerek üzeméhez tartozik a belvizekkel kap*- csolatos észlelések megszervezése, az észlelések végrehajtása és eredményeik feldolgozása. Ennek jelentőségét a belvízrendszerek hidrológiai méretezésének bizonytalanságai támasztják alá. A méretezési alapadatok pontosítása, a fejlesztési tervek műszaki-gazdasági megalapozása céljából adatokat kell gyűjteni a levonuló belvizek szintjére, hozamára, az elöntéseket okozó belvizek mennyiségére és az elöntött területek nagyságára vonatkozóan. 91