Török László: Mezőgazdasági vízgazdálkodás II. Síkvidéki vízrendezés (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994)
4. Belvízrendszerek üzeme
Az árvédelmi biztonságot az épités idejére is fenn kell tartani, ezért a töltés csak akkor bontható meg, ha az eredeti védvonallal azonos biztonságú ideiglenes körtöltés megépült. Az épités időpontjának és időtartamának helyes megválasztásával az "azonos biztonságú" körtöltésméret csők kenthető. Ennek érdekében vizsgálni kell az épitési időszak alatt várható viz szintek előfordulási valószinüségét. Az épités legkényesebb művelete a munkagödör vizteleni tésének helyes és szakszerű megoldása. Erőltetett nyiltviz- tartásnál vagy nem megfelelő kutsürüséggel és mélységgel végzett talajvizszin-süllyesztésnél a munkagödörbe áramló viz az altalajt fellazítja, járatokat okoz, ami később, ár- vizi helyzetben váratlan szivárgásokat, csurgásokat eredményezhet. A műtárgyaknál bekövetkezett gátszakadások döntő többsége alapozási, közelebbről munkagödör viztelenitési hi bákra vezethető vissza. Az alaptest alatt alkalmazott szivárgó, gyűjtőhálózatot gondosan ki keil cementálni. Munkagödör visszatöltése árvédelmi töltésbe épült műtárgy köré Az árvédelmi töltésbe épitett müvek másik, különleges követelményeket támasztó feladata a műtárgy körüli töltéstest helyreállitása, a munkagödör visszatöltése. A régi töl téstest és az uj szakasz jobb csatlakozásának biztosítására a munkagödröt eleve a hullámtéri oldal felé bővülő rézsüs falakkal kell kiemelni. Visszatöltés előtt a rézsűk felső, fellazult rétegét le kell hántani és a rézsűn 15 cm mély lejtőirányu hornyokat kialakítani. A visszatöltést rétegenként gondosan tömörítve az oldalfalak mentén a műtárgy felé és egyben a hullámtér felé hajló rétegekben, a műtárgy fölött ives /boltozatszerü/ a hullámtér felé kb. 10 % esésű rétegekben kell végrehajtani /42. ábra/. Az üzem során fellépő nehézségek helyes értékelése érdekében az épitési naplóban az épités során jelentkező eseményeket /épités félbeszakitása, árvizi, belvízi veszélyez86 /